Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.
238 Balázs Tibor A megalakuláskor a Nemzeti Bizottság azonnal, mint új népi hatalmi szerv látott munkához, 10 és a Nemzeti Bizottságok, mint az új államhatalom »alappillérei« 11 kezdettől fogva szervezeti intézkedéseket is tettek. 12 A viszonylag később, március hó után alakult Nemzeti Bizottságoknál kissé eltérő sajátosságokat figyelhetünk meg. A Nemzeti Bizottságok megszervezése már jogszabályokra 13 támaszkodik. Csökken a megalakulások spontán, vagy a pártoktól közvetlenül irányított módja és előtérbe lép a közigazgatási apparátus"* szervező munkája. Általában ebben az időszakban már nagyobbrészt a jegyzők vezetik le äz alakuló értekezleteket és megismertetik a vonatkozó rendeleteket, 14 Nemzeti Bizottságok megalakulása részben most is a Magyír Kommunista Párt helyiségében, de már nagyobbrészt a községháza tanácstermében történik. 15 A demokratikus erők még többnyire gyengék, szervezetlenek, ezért sok helyütt még nem található meg a Nemzeti Bizottságokban a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült valamennyi párt. Ilyen helyeken a helyi burzsoázia és a kispolgárság kezében volt a vezetés, ezek különböző címeken szervezkedtek pld. »Demokratikus Pártonkívüli Csoport« 16 , vagy »Fűszer és Paprikakikészítők Érdekképviselete.« 17 stb. Megfigyelhető továbbá a Nemzeti Bizottság és a közigazgatás összefonódása. 18 Ha összehasonlítjuk a két időszak Nemzeti Bizottságai megalakulásának körülményeit, akkor bizonyos különbségeket figyelhetünk meg. Az első szakaszban inkább találkozunk a nép forradalmi öntevékenységével. A Nemzeti Bizottság, mint 10 Áporka község Nemzeti Bizottsága megszüntette az emberi jogok korlátozása tárgyában a múltban kiadott rendeleteket. Az egész régi tisztikart felmentette és helyettük újakat nevezett ki. (PNB 1/1945, 1945. jan. 29. jkv.) 11 Lásd a 3. sz. jegyzetet 12 Pl. Tápiógyörgye község Nemzeti Bizottsága »ötös bizottság«-ot szervezett. A határozat szerint: »Ez az ötös bizottság a községházán tartózkodik és szükséghez mérten a rendeletek végrehajtásáról gondoskodik.« (Tápiógyörgye kg. NB 1945. febr. 12. jkv.) Rákoskeresztúr község Nemzeti Bizottsága a következő albizottságokat hozta létre: Közélelmezési, közegészségügyi, kulturális és helyreállítási albizottságok.) Rákoskeresztúr kg. NB id. jkv.) 13 14/1945. ME sz. rend., valamint az erre támaszkodó alispáni, ill. főszolgabírói irányelvek. 14 Kisoroszi kg. NB 1945. ápr. 7. jkv., Páhi kg. NB 1945. ápr. 11. jkv. stb. 16 Kecel kg. NB 1945. márc. 16. jkv. PNB uo.; Páhi kg. NB id. jkv. 10 Páhi kg. NB id. jkv. 17 Bátya kg. NB 1945. ápr. 22. jkv. PNB Uo. 18 A Nemzeti Bizottsági tagok között találjuk a községi főjegyzőt, ill. vezetőjegyzőt, a bírót, a törvénybírót, a közgyámot, a pénztári ellenőrt, számos elöljárót stb. (Harta kg. NB 1945. ápr. 13. jkv.; Jászkarajenő kg. NB 1945. ápr. 7. jkv. PNB uo.; Isaszeg kg. NB 1945. márc. 22. jkv.; Pilisborosjenő kg. NB PNB 246/1945. ápr. 20.; Mogyoród kg. PNB ad 431/1945. ápr. 27.; Isaszeg kg. NB id. jkv.; Harta kg. NB id. jkv.; Mogyoród kg. NB; Harta kg. NB id. jkv.-k stb. stb.) Bátya községben a MKP községi szervezetének javaslatára a helyi Nemzeti Bizottság elnökének »a mindenkori községi bírót« választották meg. (Bátya kg. NB id. jkv.) Előfordult még, hogy lelkészt, vagy plébánost választottak elnöknek. Titkárnak ugyanott a községi főjegyzőt választották. (Kisoroszi kg. NB id. jkv.) A Nemzeti Bizottság jegyzője általában a községi jegyző lett. (Perbál kg. NB 1945. márc. 28. jkv.; Isaszeg kg. NB márc. 22. jkv.; Maklód kg. NB 1945. márc. 27. jkv. PNB uo.)
