Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 23» a közigazgatástól független államhatalmi szerv jön létre és veszi kézbe utóbb a közigazgatás helyi irányítását. A második időszakban került sor a politikailag elmaradottabb községek Nemzeti Bizottságainak megalakulására. A Nemzeti Bizottságok megalakítása bizonyos mértékig elősegítette a demokratikus pártok megszerveződését, ennyiben is szolgálta a dolgozó nép politikai fejlődését, a demokratikus átalakulást. Ebben az időszakban a változás összetételükben is megmutatkozik, a Nemzeti Bizottságokba beválasztják a közigazgatási apparátus egyes, részben új, igazolt vagy megerősített helyi képviselőit is. Ennek a jelenségnek a hatása kettős. Egyrészt fokozza a Nemzeti Bizottságok közigazgatást szervező és irányító képességét, másrészt a régi közigazgatás emberein keresztül burzsoá befolyás talál utat. 2. A városi Nemzeti Bizottságok is jóval a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság megalakulása előtt jöttek létre. A Nemzeti Bizottságok megalakulásának körülményei és a tagok megoszlása természetesen tükrözte a helyi sajátosságokat. Például Cegléd cívis város volt, Vác Pest vármegye legjelentősebb ipari városa. Vác ipari munkássága évtizedek helyi harcára tekinthetett vissza. A munkásmozgalom tapasztalatai a váci munkásoknak biztos iránytűt jelentettek a felszabadulás utáni bonyolult helyzetben. Cegléden viszont az ipari munkásság nem képviselt számottevő erőt. A dolgozó parasztság ott még nagy részben a helyi burzsoázia irányítása alatt állt. A politikai erőviszonyok különbözősége természetesen kihatott a Nemzeti Bizottságok összetételére.

19 Városi szinten is megfigyelhető a közigazgatás és a Nemzeti Bizottság összefonódása. Cegléden az újjáalakított képviselőtestület tagjai között a Nemzeti Bizottság tagjait egy kivételével megtalálhatjuk.

20 . Cegléden a Nemzeti Bizottság nem vállalta — szemben a községi Nemzeti Bizottságok túlnyomó többségével — a közigazgatás helyi feladatainak közvetlen megszervezését. Megalakították a Nemzeti Bizottság 5—5 tagú szakbizottságait, melyekben a Nemzeti Bizottság átlag két fővel volt képviselve. Egyidejűleg kijelentették, hogy a közigazgatási ügyek ezentúl a szakbizottságok feladatkörébe tartoznak.

21 A Vác városi Nemzeti Bizottság — az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint — »... a városi képviselőtestület munkakörét tölti be... Minden bizottsági tagnak erkölcsi kötelessége ügyelni a polgármesterre. A Nemzeti Bizottságnak ez a törekvése csak ily módon juthat kifejezésre.-«

22 3. A járási Nemzeti Bizottságoknál egészen más volt a helyzet, mint a községeknél és a városnál. A járási Nemzeti Bizottságok nem is alakultak meg minden járási székhelyen és ahol megalakultak, ott sem váltak eleven szervezetekké. 19 A Nemzeti Bizottság alakuló ülését Cegléden a polgármester, Vácott a szociáldemokrata párt titkára vezette le. Vácott a város tisztikara részéről senki sem volt jelen az alakuló ülésen. Cegléden parasztpárti elnököt és polgári demokratapárti alelnököt választottak. Vácott a Nemzeti Bizottság összetétele a munkásosztály vezető szerepét bizonyítja. A MKP és a NPP 6—6 fővel, a SZDP és KGP 5—5 fővel vett részt a Nemzeti Bizottságban. A megválasztott vezetőségbe elnöknek a SZDF* küldöttjét, titkárnak a MKP küldöttjét választották meg. (Vác város [a továbbiakban v.] NB 1945. febr. 15. jkv.) 20 A NB létszáma 25 fő volt. 21 Termelésügyi, Szőlőtermelésügyi, Közellátásügyi, Lakásügyi, Közlekedésügyi, Építésügyi, Munkaügyi, Közegészségügyi, Nevelésügyi, Iparügyi, Kereskedelemügyi, és Pénzügyi szakbizottságok megszervezése. (Cegléd v. NB 6/1945., 1945. febr. 13.) 22 Vác v. NB 1945. febr. 15. jkv.