Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.
Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége . . . 211 zött az uralkodó osztály nem vehette még kezébe a kormány vezetését, átmeneti megoldásként eltűrte a Friedrich-kormányt. A kormány kiadott rendeleteket, de azok végrehajtását már nem tudta ellenőrizni. A központi kormányhatalom erőtlen volt, tehát a helyi közigazgatás vezetetését kellett olyképpen megerősíteni, hogy az egyrészt a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa az ellenforradalom új erőszakszervezeteinek felállításához, másrészt a gazdasági és politikai elnyomatásnak (ipari és mezőgazdasági munkabérek leszállítása, a terror intézményesítése) legális színezetet adjon. A helyi közigazgatásnak olymértékű megerősítését azonban, hogy e feladatok végrehajtására alkalmassá legyen, a régi szervezeti formák között nem lehetett végrehajtani. A polgári közigazgatás megerősítésére rendkívüli eszközökhöz kellett nyúlni. 1919. augusztus 12-én József főherceg, ki mint ismeretes, az augusztus 7-iki puccs után a kormányzói tisztet töltötte be, távbeszélőn értesítette Sigray Antal grófot, hogy a kormány Mosón, Sopron, Vas és Zala vármegye, valamint Sopron város területére kormánybiztossá nevezte ki •*<- az 2912. LXIII. te. alapján. 24 Az ellenforradalmi rendszer labilitását, bizonytalanságát jelzi az, hogy a kormány működése elején azonnal a háborús kivételes törvény egyes paragrafusainak, rendelkezéseinek alkalmazásával vélte hatalmát megszilárdítani. Az 1912. LXIII. te. »a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről-« intézkedik. 25 E törvény felhatalmazza a kormányt, hogy »-háború idején, sőt ha szükséges, már a háború fenyegető veszélyének esetében is... a törvényben meghatározott kivételes hatalmat a szükség mértékéhez képest igénybe veheti-«. . A törvény 4. §-a érdekel itt bennünket elsősorban, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy a közigazgatási feladatok végrehajtására kormánybiztosokat nevezzen ki. E kormánybiztosok feladata a közrend és közbiztonság fenntartása, valamint az, hogy megtegyék mindazokat a közigazgatási intézkedéseket, amelyek »a hadviselés sikere érdekében szükségesek-«. A kormánybiztosok hatásköre egy vagy több törvényhatóság (város, megye) területére terjedhet ki. A kormánybiztosokat a törvény rendkívüli hatalommal ruházta fel. Ennek alapján a kormánybiztosok az összes közigazgatási szervekkel, beleértve a csendőrséget, a rendőrséget, a határrendőrséget, a pénzügyőrséget is, közvetlenül rendelkezhettek. A kormánybiztosok rendelkezéseit a közigazgatási szervek »-haladék nélkül és feltétlenül kötelesek végrehajtani és e miatt fölöttes hatóságaik részéről felelősségre nem vonhatók-«. A törvény a kormánybiztosnak megadta azt a jogot is, hogy »a. késlekedő vagy, nem engedelmeskedő alkalmazottakat és közegeket a kormánybiztos hivataluktól és állásuktól fegyelmi eljárás nélkül felfüggesztheti és másokkal helyettesítheti-«. 1919 augusztusában Magyarországon nem volt háború és a háború kitörésének Veszélye sem fenyegetett. Igaz, hogy az ország egy része idegen megszállás alatt volt, — ami azonban kedvező volt a nagybirtok és nagytőke számára és ami ellen nem.is akartak harcolni, — de a háború már véget ért és az antant hatalmak már a békeszerződést készítették elő. 24 Szombathelyi Állami Levéltár. Ny. M. kmb. ein. (elnöki iratok) 1919—26. — Sigray gróf kinevezése a magyar nagybirtokosok és nagytőkések első lépése volt a politikai hatalom megszerzésére. Ezt a kinevezést ugyanis — mint azt Sigray gróf Vas vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. december 15-iki rendkívüli közgyűlésén elmondotta — a kormány »a bécsi ellenforradalmárok felkérésére« eszközölte. OL. Kozma iratok. 12 csomó. Katonai vonatkozású adatgyűjtemény. 11. old. 25 Magyar Törvénytár 1912. 691—710. Budapest, 1913. 14*
