Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában / 148–187. o.
160 Trőcsányi Zsolt Ebből következőleg azonban az Erdélyi Consiliumnak ellentétes erők csataterének kellett lennie. Egyfelől a fejedelmi kormányzat szervének kellett lennie — a fejedelem politikája eszközének; másrészt az erdélyi nemesség vezetőiből állott — akik a nemesi érdekeket próbálták érvényre juttatni politikájukban. A tanácsot nem az országgyűlés választotta meg; a fejedelem jelölte ki tagjait, de maga is tudta, menynyire bízhat meg bennük. Azonban »minden fából nyilat kellett faragnia«. Forgách Simon pedig — aki, mint az emigráció idején maga vallotta be a fejedelemnek, József trónörökös egyenes utasítására »állt át« Rákóczihoz — politikájával csak növelte az ellentmondásókból születő bajokat. A fejedelem 1704. december 20-án adta ki rendeletét Forgách Simonnak »az hadi dolgoknak s reguláit hadaimnak igazgatására« való kiküldetése dolgában; ugyanakkor nevezte ki a tanács tagjait is »az oeconomicumoknak directiojára s commissariatusnak felállítására s rendesen való igazgatására«. A tanács tagjaivá Teleki Mihályt, Barcsay Mihályt, Jósika Gábort, Sárosi Jánost és Kolozsváry Mártont nevezte ki, 25 titkára a gyulafehérvári országgyűlésen ítélőmesternek megválasztott Bartha András lett. Rákóczi 1704. december 30-án küldte meg Gyürky Pálnak és Radvánszky Jánosnak a Consilium instructio-ját és a Commissariatus felállítására tett rendelkezését s a felállításhoz szükséges egyéb rendelkezéseket. A Consilium székhelyéül Gyulafehérvárt jelölte meg, megalakulása időpontjának pedig január 20-át tűzte ki. Előírta a felállítás menetét is: előbb Bartha secretariusnak kellett letennie az esküt a fejedelem külön megbízottja 20 kezébe, majd ő kellett hogy kivegye a tanácsosok esküjét." A fejedelem megbízottja január 16-án érkezett Kolozsvárra; ott Radvánszkynak átadta a neki és Gyürkynek szóló fejedelmi parancsokat és a Consilium pecsétjét. Radvánszky még aznap sietett éresíteni Gyürkyt: kettőjükre vár a Consilium beiktatása; ez azonban nem a bizonytalan Gyulafehérvárott, hénem Kolozsvárott fog megtörténni, s mivel január 20-ra nem lehetett számítani az érdekeltek megérkezésére, január 24-ét tűzte ki terminusnak. Ugyanaznap és másnap értesítette a tanács távollévő tagjait, továbbá Barthát és Nagy Zsigmondot, hogy 24-én jelenjenek meg Kolozsvárott. 22-én érkezett meg Kolozsvárra Forgách s vele együtt Teleki Mihály is. Az új főparancsnok nem egyezett bele Gyürky Kolozsvárra utazásába; Pekry és Mikes ugyanis Kolozsvárra lévén rendelve, Gyürkynek kellett a hadak felett parancsnokolnia. A megalakulásra — hosszas várakozás után — csak január 29-én került sor, a fejedelem által előírt módon — bár a tanácsnak csak három tagja volt jelen. Az eskütétel után a fejedelem külön megbízottja Radvánszky útján átadta a Consiliumnak a tanács és a Commissariatus instructio-ját, a többi őket illető literale instrumentum-okat, s a tanács pecsétjét. Végül felolvasták a tanács instructio-ját. Másnap, 30-án, Nagy Zsigmond főcommissarius tette le az esküt s lépett hivatalába, Sárosi János csak 31-én esküdött fel. 2 ? Az új kormányszerv működését részletes instructio szabályozta. Területi hatásköre az egész Erdélyre kiterjedt, a Partium kivételével. A Partium igazgatására nézve az instructio úgy intézkedett, hogy az maradjon in statu quo 23 Radvánszky-lt: III. o. XLIII:191. 26 Horthi István. 1703 előtt a Gubernium regestratora, 1702-ben a parasztok Beiden egy helyi zendülés alkalmával kevés híján agyonverték. 1704-ben állt át a fejedelemhez, szolgálata nagyrészét kancelláriai titkárként töltötte. 27 A beiktatásnak ez ä menete is mutatja a secretarius hatáskörét: tulajdonképpen a tanács kancellárjának szerepét töltötte be, s mint ilyen, a fejedelmi kancelláriának alárendelve, a fejedelem közvetlen megbízottja volt a tanácsban. 28 Radvánszky-lt.: III. o. XLIII:25. a.
