Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában / 148–187. o.

Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában 16i — azzal indokolva ezt, hogy a Partiumhoz eredetileg több megye tartozott, mini amennyiből a kuruc szabadságharc idején állt, s az összes partiumi területek restitutio-ját egyszerre kell majd megoldani. A Partium igazgatási elválasztásának valódi oka azonban az volt, hogy ott már megszilárdult a magyarországi központi igazgatási szerveknek alárendelt hatóságok működése. A Consilium hatásköre elsősorban a kincstári igazgatás területére terjedt ki. A fejedelem kötelességévé tette a tanácsnak a rendteremtést a kincstári igazgatás terén; össze kellett írni a kincstári jövedelmi forrásokat: a kincstári uradalmakat — külön azokat, amelyek már a szabadságharc előtt is annak számítottak, s külön azokat, amelyek a szabadságharc alatt váltak fiscalitas-okká —, a bányákat, vashámorokat, tizedeket és tizedbérleteket, ha/mincadokat, s minden más néven nevezendő kincstári jövedelmeket. A fiscalitas-ok élére tiszteket kellett állítani —• részben meg lehetett tartani a régi kincstári tiszteket, részben (hazafiakból) újakat kellett helyükbe kinevezni — »-a sok haszontalan tiszteket tollálván«. A tiszteknek instructio-t kellett adni. Azoktól a fiscalis tisztektől, akik a Consilium felállítása előtt működtek, számot kellett venni. Az összes kincstári jövedelmekről generalis extractus volt készítendő, mind évi kimutatás, mind pedig negyedévi extractus. A fiscalitasokban öszsze kellett írni a termék-készleteket is; ezek ti. a seregek ellátását kellett hogy szolgálják. A tanács kötelessége volt Gyulafehérvárott vagy Kolozsvárott pénzverőház felállítása is, ahol a fejedelem arany-, ezüst- és rézpénz verését tervezte.

29 Külön pontban tárgyalta az instructio a só árának szabályozását és a marosváradgyai portus erigálását.

so A tanács kincstári igazgatási feladatköréhez szorosan kapcsolódott a Commissariatus feladatköre. A Commissariatus az Erdélyi Consiliumtól függött; hatáskörével, működésével másutt foglalkozunk. A szó szorosabb értelmében vett közigazgatási hatáskört Rákóczi nem adott a Consiliumnak. A tanács feladata volt foglalkozni a hozzá érkező supplicatio-kkal, s ezeket »a mostani állapotokhoz képest« intézhette, »amennyire ezen instructio által való authoritassok engedi«. A Consiliumnak kellett elvégeznie a vármegyék, szász székek és városok által kiállítandó portális gyalogok után kivetett 3 magyar forint behajtását is, olyképpen, hogy az említett hatóságok perceptorai által behajtatta a pénzt s azt a generalis perceptor kezéhez szolgáltatta. Külön rendelkezett az utasítás a hadbavonultak és hozzátartozóik mentességeiről: »Az élés adásbul nem eximáltatnak a hadban ment személyeknek otthon maradott cselédgyek, sőt a fizetéseiből is, akiknek ezerünkben fizetések vagyon, s otthon jószágok, azért az igazságos proportio szerént, azoknak otthon maradott cselédgyeken is az élést s pénzt exigáltassa őkegyelmek, szekerezéssel mindazonáltal s szállásadással ne terhelje, terhelni se engedgye, sőt specialiter azon terhtől alleviálja az ollyanokat, a kik gazdák lévén magok személlyek szerént insurgáltanak s thadban szolgálnak«. A bíráskodásra vonatkozólag az instructio-nak egyetlen pontja tartalmaz intézkedést. A 8. pontban a fejedelem elrendelte: jószágokat és »egyéb e mostani revolutio 30 A kolozsvári pénzverőházra 1. Esze Tamás tanulmányát: A kolozsvári pénzverőház II. Rákóczi Ferenc korában. (Numizmatikai Közlöny XLI. évf. 1942, és klny, Bp. 1942.) 80 A marosváradgyai portus esetében helyesebb a sókikötő működésének rendbehozatalára gondolnunk, mint újonnan való kiépítésére. A sókikötő működése a szabadságharc első másfél évében csak kis időre szakadhatott meg egészen. 11 Levéltári Közlemények