Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

MAGÄNKANCELLÄRIAI ÜGYINTÉZÉS ÉS MAGÁNLEVÉLTÁRI RENDSZER A XVII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Az első nagyszabású magánföldesúri levéltárrendezés, amelynek írásos emlékei, «gyebek között egykorú, a rendezés alkalmával készített elenchusa maradtak fenn, tudomásunk szerint a Thurzó család levéltárában történt 1617-bén. Az anyagnak, amely a rendezés tárgyát képezte, nagyobb részét mint önálló levéltárat — Thurzó levéltár néven — a Magyar Országos Levéltár őrzi. E levéltár anyagának részletes tanulmányozása alapján készült az alábbi értekezés, mely most már nemcsak a levéltárrendezés elveit és eredményeit, hanem a Thurzók kancelláriájának szervezetét, ügymenetét is részletesen vizsgálta. Az így elért eredmények tipikusak lesznek nemcsak az egész XVII. századra, hanem még a XVIII.-ra is, hiszen a Thurzó levéltár 1617-i rendezésénél alkalmazott szempontokat és rendszert érvényesítették később is a családi levéltárak általánosan megindult rendezésénél.

1 Tanulmányunk első fejezete az ügyintézés menete és\módja, ezt követi a levéltár története, a harmadik rész a levéltárrendezés és levéltári rendszer elveit és gyakorlatát tartalmazza, az utolsó fejezetek a levéltár berendezéséről és az anyag használatáról szólnak. I. Ügyintézés. 1. Kancellária. Ügyintéző személyzet. Kancelláriáról, szabályos kancelláriai ügyintézésről a Thurzó családnál csak a XVII. század elejétől beszélhetünk, attól az időtől, amikor Thurzó György közéleti szereplése a felvidéki főkapitányi tisztség elfogadásával megkezdődött, különösen pecíig amikor Thurzó György, majd Thurzó Szaniszló a nádori méltóságra emelkedtek 1 A levéltárral kapcsolatban 1932-ben, a Levéltári Közlemények X. évfolyamában és különnyomatban »A Thurzó-család levéltára« címen megjelent értekezésem feladata elsősorban az anyagismertetés volt, tájékoztatót adni a kutató kezébe arra vonatkozólag, hogy milyen anyag található ebben a levéltárban. Az ismertetés kapcsán egészen röviden, amennyire azt a tárgy megkívánta, foglalkoztam az ügymenettel és a levéltári renddel. Jelen tanulmányom célja egészen más, az egykorú levéltári rendszer felderítése, amelynek érdekében tüzetesen és a legnagyobb részletességgel kellett megvizsgálni az ügyintézést, az ügymenetből kikerülő iratok sorsát, az irattározást, majd a levéltári elhelyezés rendjét. Ehhez a munkához átnéztem — most már kifejezetten ilyen szempontok szerint — a levéltár teljes rendezett és rendezetlen anyagát, ezen túl más számbajövő levéltári sorozatokat is, tehát eredményeim újak és alkalmasak arra, hogy egy példán keresztül minden részletében megvilágítsák a magánföldesúri kancellária működését és a magánföldesúri levéltárak rendszerét.