Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

Az egri érsekség gazdasági levéltára 103 A VI. classis a gazdasági levéltár leghomályosabb, legkevésbé áttekinthető osztálya. Itt mutatkoznak meg leginkább a Králik-féle rendszerezés korlátai: az anyag szerkezeti felépítése során a belső, tárgyi csoportokhoz való igazodás elvét csupán a legtágabb szétbontásnál, a classisok megszerkesztésénél alkalmazzák, de a classisokat már nem a bennük levő anyag további kisebb tárgyi csoportokra való következetes felbontásával, hanem csupán külsőleges, formális • jegyek — polcmagasság, a levélíró kezdőbetűje-, a papír alakja stb. — alapján építik föl. A II., III. és IV. classisnál alkalmazott — felesleges — kettős jelzetet, vagyis a párhuzamosan futó számjelet és a nagybetűjelet a VI. classis esetében is alkalmazzák, de nem következetesen, hanem csupán a 65. (RRR) jelzetű csomóig. Ezután már csak a számjel fut folyamatosan, míg az SSS, UUU, ZZZ betűjelek több számjel mellett állandósulnak, sokszor egészen különböző tárgyú ügydarabokat tartalmazó csomók esetében is. Minden tárgyra kiterjedő elenchus hiányában éppen a vegyes tárgyú iratokat tartalmazó Miscellanea elassisban lehet legkevésbé kipuhatolni és nyomon követni á levéltár rendszerező jenek az anyag szerkezeti felépítésénél követett elgondolásait. VII. classis: jószágigazgatóság' iratai 1858—1941. Az 19.52. évi levéltárrendezés során hoztuk létre az uradalmi levéltár VII. classisát a jószágigazgatóság 1858—1944. évi töredékes irataiból. A sorozat legfontosabb része a jószágigazgatóság 1853—1944. évi levelezése, 1858—1915. évfolyamú levelezőkönyve, vagyis a kimenő levelek fogalmazványainak könyvalakba kötött gyűjteménye, iktatókönyvei. Mind a levelezés, mind a levelezőkönyvek és iktatókönyvek sorozata fölötte hiányos. A VII. classis második csoportját képezik a jószágigazgatóság keretei közt működő érseki uradalmi számvevőség 1910—1944. évi főkönyvei, számadásai, folyószámlái, gyűjtőszámlái, nyugdíjnaplói, számfejtőkönyvei, leltárai stb. Találkozunk ebben a elassisban a jószágigazgatóság alá rendelt és időszakonkint működött érseki uradalmi erdőfelügyelőség kismennyiségű és igen hiányos irataival is. A VII. classis egész anyagáról az 1952-ben készült csomólajstrom tájékoztat. Ha az érseki uradalom levéltárát az iratanyag időbeli tagozódása szempontjából vesszük szemügyre, első pillanatban feltűnik, hogy középkori anyaga nincs, XVI— XVII. századi okmányok is elvétve akadnak, ellenben 1762—1799. között, Esterházy idejében egyszerre földuzzad, 1800—1850. között fogyni kezd, hogy az utolsó száz év során ismét összezsugorodjék. A levéltári anyag hatvan százaléka Esterházy idejében jött létre. Esterházy Károly építkezéseinek alapja, tudománypártoló tevékenységének bázisa nem más, mint az ország legnagyobb egyházmegyéjének tizedbevétele és uradalmi gazdálkodásának jövedelme. Ezt a jövedelmet a püspökség földesurasága alatt álló falusi jobbágyok és városi polgárok, az egyházmegye területén élő és dézsmát fizető parasztok juttatták az uradalom pénztárába. A jövedelemgyarapítás bonyolult technikáját,. az uradalom fennhatósága alatt dolgozó parasztság és városi iparosság életét, a tőkefelhalmozódás egy jellemző példáját tárja elénk az egri érsekség gazdasági levéltárának immár hozzáférhetővé tett gazdag iratanyaga. Soós Imre