Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.

A „SZÖVOSZ"-BA BEOLVADT SZÖVETKEZETI KÖZPONTOK TÖRTÉNETE ÉS IRATAI 1. A szövetkezetekről általában. A szövetkezeti mozgalom az angol Robert Owen és honfitársa, William King orvos kísérletei után 1844-ben a végső nyomorba jutott 28 rochdalei takács »Kis Béka«utcai első üzletéből indult el világhódító útjára. Az általuk lefektetett alapelvek, melyek sok tekintetben máig meghatározzák a különféle, de főleg a fogyasztási szövetkezetek munkáját, a következők voltak: 1. Nyitott tagság.

1 2. Egyenlő szavazati jog, tekintet nélkül az üzletrészek számára.

2 3. A tagok által befizetett üzletrész tőke és korlátozott tőkekamat gyűjtése. Az üzleti felesleg szétosztása vásárlási visszatérítés alakjában. (A visszatérítés nem az üzletrészek, hanem a vásárolt áru mennyisége arányában történik.) 4. Teljes politikai és vallási semlegesség. 5. Árusítás nem tagok részére is, természetesen készpénzfizetés ellenében. 6. Jó minőségű áruk eladása rendes napi áron és nyílt üzletekben, becsületes mérlegelésben. 7. A szövetkezeti továbbképzés előmozdítása.

3 » - • • A .szövetkezeti elvek sok rokon vonást mutatnak fel a Marx előtti utópista szocialista tanokkal. Későbbi elterjedésük folyamán pedig a szövetkezeti intézmények maguk jórészt a kapitalizmus megreformálását célul kitűző szociáldemokrata és keresztényszocialista mozgalmakhoz kapcsolódtak. * A múlt század második felében Európa és Amerika, majd az egész földkerekség fejlett kapitalista országaiban mindenütt megjelentek a különféle szövetkezetek. Általában a kisemberek, munkások, alkalmazottak, birtokos parasztok, kisiparosok önvédelmi eszközei voltak a nagytőkés kizsákmányolás, a féktelen nyereséghajhászás, a 1 A részvénytársaság, amely legközelebb áll a szövetkezethez, meghatározott számú részvényjegy kibocsátása révén jön létre. Később, ha az alaptőkét emelni akarták, új részvényeket bocsátanak ki. Ezek felvásárlásánál azonban rendszerint előnyöket biztosítanak a régi részvénytulajdonosok számára. Ezzel szemben a szövetkezetbe bármikor, bárki beléphet meghatározatlan összegű üzletrész tőkével. 2 Ez az elv később magyarországi viszonylatban oda módosult, hogy a nagyobb összegű üzletrészek tulajdonosai a szövetkezeti ügyek intézésébe is nagyobb súllyal szólhattak bele. Így a szövetkezet ebben a tekintetben még közelebb került a részvénytársasághoz. 3 A szövetkezeti mozgalom elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítása és a szövetkezeti elveknek szélesebb körökkel való megismertetése.