Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - IRODALOM - Komoróczy György–Hajdu Tibor: Archeion, XIX–XXI. évf. (1951–1952) / 254–257. o.

Irodalom 255 meg. Grodek vázolja egy-egy tipikusan feudális nagybirtok szervezetét, majd bemutatja a kapitalista vállalatok jellemző típusainak üzemszervezetét, miközben megismertet a könyvvitel fejlődésével, formáival. Két döntő forráscsoport szerint kívánja a vállalati iratanyag rendezését tagolni: egyik a levelezés, a másik pedig a tárgyi okmányok anyaga, amely a vállalat egyes osztályainak irataiból származik. Ez utóbbihoz tartoznak a különféle termelési kimutatások, bérstatisztikák és bérelszámolások, beruházások, főkönyvek és naplók. Míg az államigazgatás iratai közül főként az iktatott anyag bír jelentőséggel, addig a vállalatoknál a hangsúly nem az iktatott anyagon — bár ez is fontos — hanem az üzemi élet más okmányain van, K. Konarski „Az archivisztika alapjai" című tanulmányában az ügyirat kialakulásával, fogalmával és formáival, az irattermeléssel, a levéltárak keletkezésével -és típusaival, valamint a modern levéltár feladataival foglalkozik. A.. Stebelski a levéltári rendezésről és leltározásról ír. Ez utóbbi — a szerző .szerint — elválaszthatatlan a rendezéstől és annak szükségszerű befejezése. T. Manteuffel, az irattári rendszerek fontosabb típusait ismerteti. P. Bankowski a magánlevéltárak rendezésével foglalkozik. Két cikk ismerteti azokat á szempontokat, melyeknek alapján el lehet dönteni: könyvtárban vagy levéltárban kell-e bizonyos iratokat inkább elhelyezni. Több cikk foglalkozik az iratok és pecsétek konzerválásának módszereivel. Közli az Archeion A. Bachulski tanulmányát a selejtezésről. A. Bachulsikinak •ezenkívül még két ismertetését olvashatjuk a nyugateurópai levéltárakról, illetve a tőkés országok gazdasági levéltárairól. P. Bankowski, valamint K. Kaczrnarczyk, J. Karwasinska és A. Wolff a leltár^készítés egyes kérdéseiről írnak. Végül néhány adatot közlünk a lengyel levéltárak munkásságáról az 1948. és 1949. években. Már 1948-ban megszervezték az „Üj Iratok Levéltárát" Varsóban, az olsztyni Állami Levéltárat, egyesítettek több központi levéltárat, így a Pénzügyi és Közoktatásügyi, valamint a Régi Iratok Levéltárát „Főlevéltár" név alatt, melynek gyűjtőköre egyúttal kiterjedt a varsói és bialystocki vajdaságok magánlevéltáraira. A lodzi Állami Levéltár új helyiséget kapott egy volt textilgyár épületében. Ugyanitt készítik elő az .első gazdasági levéltárat is. Gyarapodtak a levéltárak helyiségei, Gdanskban, Katowiceben, Lublinban és Poznanban is. 1949-ben két jelentős kiállítást rendeztek: Varsóban és Gdanskban. Előrehaladt a levéltárosok tudományos képzése, különösen a levéltártudomány területén csak gyakorlati ismeretekkel rendelkező fiataloké. Kéthetes tanfolyamokat szerveztek, összekötve az előadásokat a kémiai intézetben folytatott, főleg az iratmegőrzésre "vonatkozó kérdésekkel. Fontos feladat volt a levéltári állagok felmérése, nyilvántartásának elkészítése. Ebben az évben indult meg a munkásmozgalom történetére vonatkozó adatok feltárása: összesen 3200 regesztaszerű kartont készítettek. 1949-ben felépült a gdanski Állami Levéltár és megindult a poznani Állami Levéltár építése. A hatéves terv során felépítik az új levéltárakat Katowice, Kielce, Krakkó, Lublin és Lodz városokban. Komoróczy György * * * Az Archeion 1852. évi kötete gazdag és változatos tartalommal, 270 oldal terjedelemben jelent meg. Az előttünk álló feladatok szempontjából különösen tanulságosak M. Bielinska és F. Branska beszámolói az Állami Levéltárak Főigazgatósága, illetve az állami levéltárak működéséről 1950—51-ben. A Főigazgatóság amellett, hogy átvette a már működő levéltárak irányítását, megszervezte a járási levéltárakat — számszerint ötvennégyet — elsősorban az ipari körzetekben és ott, ahol nagymennyiségű gondozatlan levéltári anyag biztonságba helyezése vált szükségessé, 1951 végén a Főigazgatóság irányításával két központi (a Régi Iratok Főlevéltára és az Új Iratok Levéltára), 12 vajdasági és 54 járási levéltár működött, 1951 júniusában a Főigazgatóság átvett 18 városi levéltárat, ezenkívül mintegy 450 folyóméter addig múzeumokban őrzött iratanyagot. Hazaszállítottak 1400 folyóméter, a német fasiszták által elhurcolt iratot.