Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Wellmann Imre: A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban / 211–221. o.
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCRA VONATKOZÓ IRATOK A BUDAPESTI 1. SZ. ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN A Rákóczi-szabadságharc " a dunaparti két testvérvárost sem hagyta érintetlenül. Mikor a magyar parasztok 1703 tavaszán először emelték magasra Rákóczi lobogóját, még 17 év sem telt el azóta, hogy Pest és Buda, felégetve, lerombolva, feldúlva, elnéptelenedve a »felszabadító« császári sereg kezére került. De ez a másfél évtized is elegendő volt arra, hogy a romokon újra meginduljon az élet. Az összeverődő magyar, német és szerb lakosság, küzdelmes, áldozatos építőmunkaval, újból megteremtette a városi élet alapjait. 1703 májusában a budai subdelegata commissio már nem habozott a két városnak értésére adni, hogy Budára 12 043, Pestre 4188 frt-ot vetettek ki adóban. 1 . • • De nemcsák számbeli gyarapodása s bontakozó gazdasági jelentősége tette a két várost el nem hanyagolható tényezővé a szabadságharcban ösz.szecsapó két ellenfél számára. Stratégiai helyzeténél fogva, mint a Bécs felől Erdély irányába, a Dunántúlról a Tisza vidékére vezető felvonulási út hídfőjének, csomópontjának is szerephez kellett jutnia. A bécsi udvar kezdettől fogva tisztában volt ezzel a katonai jelentőséggel, s a pestbudai átkelés felett őrködő budai várat osztrák hadinéppel alaposan meg•rakta. A budai parancsnoknak — minthogy a kurucok az 1686 után nyomban újra megerősített vár ostromával meg sem próbálkoztak — sikerült is a jobbparti várost mindvégig zavartalanul megtartani a császár hűsé -gén. Budavár uralkodó helyzete pedig lényegében a túlparti síkságon eLterülő Pest sorsát is meghatározta. A régi Pest és Buda iratai mégis arról tanúskódnak, hogy a nyolc•esztendei szabadságküzdelem mély nyomokat hagyott a két testvérváros életében. A budai levéltárban főként a tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata,, az >Acta:,administrationis,eameralis« és ennek »Cameralia« elneve•zésű folytatása, a »Correspondentiae agentiales«, »Corresponderitiáe.magistratuales« és a »Miscellanea (antiqua, nova)« c. sorozatok megfelelő évi iratai világítják meg a város e. korbeli sorsát;, de felhasználhatók, különösen a lakosság összetételének, vagyoni helyzetének s egyéb életkörülményeinek feltárására, á polgárkönyvek, különféle leltárak, telekkönyvi, telekátruházási és bírósági iratok, végrendeletek, záloglevelek, számadások is. Fontosabbak, többet mondanak azonban mindezeknél a pesti levéltár iratai, minthogy a balparti város, bár német helyőrség tartotta féken, s falak zárták körül, a Duna túlsó oldalán "jobban a kurucok keze ügyébe esett, szabadabban is mozgott. A polgárkönyv, a -telekkönyvi iratok, télekievelek, leltárak, végrendeletek, bírósági iratok, számadások itt, is alkalmasak a lakosság (»Burger und Inwohner«) tagozódásának s életviszo1 Int. a. a. (—Pest lt.-a,. Intknata arehivi antiqui) 701.. H4*