Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A Rákóczi-szabadságharc levéltára 97 I. 2. A fejedelem levéltára. Munkácsi (a királyi kincstár kezére jutott) rész 1703—1710 3 csomó >•"•.'Rákóczi Ferenc a szabadságharc elindulásától kezdődően külön kezeltette és a szokottnál gondosabbari őriztette a belpolitikai, katonai, gazdasági iratokat, melyek a szabadságharc vezetése szempontjából fontosaknak látszottak. A fejedelemi »levéltár-«-nak ezek az iratai, akár Rákóczi kancelláriájában készült fogalmazványok (esetleg el nem küldött tisztázatok, másolatok), akár oda befutott jelentések, kérvények, akár országgyűlési, béke- és fegyverszüneti tárgyalási iratok, alsóbbrangú hivatali, katonai, gazdasági szervek termékei vagy éppen lefoglalt ellenséges kiadványok voltak, hátlapjukra számot kaptak (a többszörös rendezés során gyakran többet is), a szám mellé pedig gyakran regesztát: a régi rend töredékét ezek alapján sikerült helyreállítani. Az egykorú rendezés több szakaszban történt: az első 1704—1706-ban zárult le, talán azzal kapcsolatban, hogy az 1704-es év során a felszabadult Kassáról, a szepesi kamara irattárából kiválogatott Rákóczi- (családi) iratok is Munkácsra kerültek és többé nem volt akadálya az egész levéltár átfogó kezelésének. A második időszakban bontottak tárgyi csoportokra egy addig egységesen számozott, de a legkülönbözőbb tárgyú iratokat tartalmazó sorozatot. A harmadik szakaszban (1709—1710), mikor a fölkelők szűk területre szorultak, csaknem valamennyi szervük Munkácson összpontosult, hivatalaik működése korlátozódott és már a menekülés szükségességével kellett számolniok, mindezek a körülmények célszerűvé tették újabb iratsorozatok nyitását és a régiek átrendezését, jegyzékelését. Az iratok mostani csoportosítása tárgyukra vonatkozóan is jelentős mértékű útbaigazítást ad. a) Fejedelmi pátensek, 1703—1704. A fejedelem az ország minden lakosát, vagy párhuzamosan több katonai igazgatási szervet (parancsnokságokat, megyéket) érintő közlendőit pátensek formájában hozta nyilvánosságra. Ezek a közlendők a háborús időknek megfelelően elsősorban katonai természetűek (hadgyűjtő parancsok, felhívások egy-egy terület meghódolására, a hadsereg nagyobb rendjét vagy a nagyobb közbiztonságot célzó parancsok, katonai kinevezések), de vannak köztük a közigazgatás legkülönbözőbb ágaiba tartozók is (harmincad- és postaigazgatási rendelet, kincstári, postai tisztviselők kinevezése, fizetést szabályozó, javak visszaszerzését elrendelő pátensek). b) Közigazgatási iratok. Ugyancsak igen vegyes csoport. Ide soroltak sok, a kincstár érdékeit érintő iratot (jelentések, elszámolások fiskális uradalmakból, bányákból, harmincad- és állami adóügyek iratai, a kincstár adóslevelei, levélváltás a Gazdasági Tanáccsal, az udvartartás nyugtái, vallatások a kincstár pőréiben és bűnperekben), katonai kiadványokat (hadikommisszáriátusi fölterjesztések, elszámolások, létszámkimutatások, útlevelek, kérvények), katolikus és protestáns megyei rendek, egyházközségek sérelmei ügyében az országgyűléshez vagy a fejedelemhez intézett fölterjesztéseket s az ilyenekre vonatkozó tanú vallatásokat. De talál7 Levéltári Közlemények