Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

08 Maksay Ferenc ható ,a sorozatban Rákóczinak adott hűségrreverzális, név szerinti kimutatás a konföderátusokról, följegyzés a Tábla ülnökeiről, külföldre irányított követeknek szóló utasítás, főpostamesteri instrukció, sőt egy 1707-i szenátusi ülésjegyzőkönyv-részlet is. . c) Katonai iratok, 1703—1705. (A Rákóczi-levéltár katonai iratai közt helyezték el a szabadságharc hadműveleteire, hadseregszervezetére, a hadseregellátásra és hadbíróságokra vonatkozó legfontosabb anyagot.) Ebben a csoportban főként kurucoknak hódolt császári várak kapitulációs föltételei, ül. szerződései, hadiszerleltárak, hadbiztosi elszámolások, hódoltató, fölkelést, hádiadófizetést szabályozó parancsok és katonai ügyekben írott levelek találhatók. d) Katonai iratok. Kapitulációs iratok, pátensek, instrukciók (a tüzérségi parancsnoknak, a tábori kommisszáriátusoknak stb.), szabályzatok, a kommisszáriátus által intézett elszállásolási ügyek iratai, fegyver- és ruhaleltárak, kárlisták, elszámolások, kimutatás a salétrom termeléséről, reguláris katonaság és megyei fölkelők, valamint mezei hadak lustrái (a nagy 1704-i megyék szerinti fölvétel), útlevelek, hadbíróság előtt folyó pörök és tanuvallatások,' hadifoglyokat érintő iratok, reverzálisok, kezeslevelek és konföderációra esküt tett ezredek névsorai, erődítési tervek és más projektumok, labanc parancsnokok elfogott fenyegető levelei. e) Gazdasági iratok. A fejedelem, kincstára jövedelmeinek gyarapítására és helyes kezelésére, sűrűn bocsátott ki rendelkezéseket; alsóbbfokú fiskális szerveitől pedig rendszeres jelentéseket, beszámolókat, elszámolásokat kívánt. Ebbe a sorozatba mindkét csoport fontosabbnak ítélt darabjai kerültek. így a tiszántúli prefektúra szervezetéről szóló vagy a kereskedelmet szabályozó pátens, a sóárusítás szabályozása, utasítások a borjövedelem inspektorának, összeíróknak, kommisszáriusoknak, instrukciók a vám és a posta ügyében, parancslevelek. Az elszámolásokat (a termésről és a pénzbevételről) uradalmak, bányák, harmincadhivatalok adták be. Itt kaptak helyet lakóösszeírások, kötelezőlevelek, kornmisszáriusi esküformulák, tanuvallatások, gazdasági ügyekben beadott tervezetek, árszabások, leltárak, birtokadomány-fogalmazatok is. f) Erdélyre és a Partiumra vonatkozó iratok. A Magyarországtól független erdélyi államterület ügyeinek intézésére Rákóczinak külön szervei voltak s ennek megfelelően levéltárában is külön csoportot állított fel a rá vonatkozó iratoknak, áttörve a rendezésnél egyébként irányadó tárgyi szempontot. Itt tehát országos ügyek (huszti gyűlés articulusai, pátensek a románokhoz és szászokhoz, Moldvába bujdosott magyarok, külföldre és országgyűlésre küldött követek aktái, leirat az erdélyi guberniumhoz stb.), katonai ügyek (kapituláció, inszurrekció, fegyverszünet, katonai fegyelem, csapatlétszám, hadiadó, hadseregellátás, hadiszerkészlet kérdései, vallatás labancoktól levagdalt kuruc katonák dolgában), a fiskus ügyei (uradalmak termelése, begyűjtés, dézsma, harmincad, bányák), egyházi ügyek (rendek és egyházak sérelmei, vizsgálat Sztojka máramarosi püspök ügyében, az erdélyi román unió kérdése), bírósági ügyek (főleg vizsgálatok) vegyesen fordulnak elő. Pátensek, instrukciók, jelentések, kimutatások, elszámolások, levelek itt is keverten találhatók. Ebbe a csoportba került még a császári Erdélynek egy sereg elfogott, íll. a kurucok számára megküldött iratkiadváhya (amnesztiarendeletek, Rabutin pátensei, tiltakozás Rákóczi meghirdetett erdélyi országgyűlése ellen).