Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Wellmann Imre: A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban / 211–221. o.

A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban 213 őrzőket fogadtak.

7 Mindez azonban nem menthette meg őket a labanchűség keserű gyümölcseitől. 17-04 elején Károlyi Sándor Pest alatt vonult el seregével, s a postaútnál felgyújttatta a rákosi malmot. De azután, is, teljes hetedfél esztendőn keresztül^ egymást érték a kuruc portyázások, a városbeliek kisebb-nagyobb kárával. A tanácsülési jegyzőkönyvekből lépten-nyomon előbukkannak egyes adatok, melyek a kurucoktól »levágott« vagy elfogott lakosokról, elhajtott marhákról, lovakról stb. tanúskodnak. 1704 júliusában a kőbányai magyar szőlőmunkások adnak hírt 3—400 főnyi kuruc csapatról; ősszel a hatvani urasági tiszttartó szőrűibe a városba, egy év múlva Sagmeister sörfőző .nem bátorkodik kimerészkedni Dunakeszire. Leggyakoribb azonban, mikor • kurucoktól »levágott« polgárok hagyatékáról intézkedik a tanács; 1705 májusában öt ilyen esetben kap az özvegy beszállásolástól és őrszolgálattól való mentességet meg kisegítést gabonában.

8 Két ízben azonban majdnem az egész városra nézve komolyra fordult a dolog, 1704 december 20-án éjszaka meglepetésszerűen hatalmukba •akarták keríteni Pestet a kuruc hadak. A város csak úgy menekült meg .a »veszedelemtől«, hogy a hatvani urasági vadász hírül adta, hogy a ^kurucok ostromlétrákkal felszerelve közelednek, s azután éjszaka Neander városkapitány »szerencsésen« észrevette, az első, falnak támasztott rohamlétrát, zajt ütött, s az odasiető polgárokkal elhárította a támadókat.

9 De alig telt bele félesztendő, már nem is rajtaütésszerű, hanem szabályos ' ostrcm fenyegette a város falait. Maga a fejedelem táborozott hadával a Duna-Tisza közén, s komolyan foglalkozott Pest megvéteíéT nek tervével. 1705 júniusának végén már kedvezőnek látszott a helyzet: kémjelentések szerint Glöckelsberg császári tábornok serege, mely a jobbparton árnyékként követte .a kurucok hadmozdulatait, nem számlálhatott többet 3—4000 főnél, s erősítésre várt a Kisalföld felől; úgy látszott, már le is számolt Pest elvesztésével, mert a hajóhidat leronttatta,s a melléje rendelt szerb csapatok minden jel szerint nem tudták rászánni magukat, hogy a-balparti város segítségére siessenek. Rákóczi úgy tervezte, hogy Vác felől hatalmába keríti a Szentendrei szigetet, s úgy veret hidat a Dunán át. Pár nap múlva azonban megváltozott a helyzet: Glöckelsberg azzal fenyegetett, hogy Pesten át a balpartra csap, mire Rákóczi, az ostrom tervét elejtve, csapatokat hagyott a város kapui körül, s maga a fősereggel elvonult Vác irányában. Ilyenformán nem valósulhatott meg a fejedelemnek az a szándéka sem, hogy Rákos mezején tartson országgyűlést; így lett aztán ősszel Szécsény a nevezetes országgyűlés színhelyévé.

10 A pesti tanács pedig a kuruc hadak elvonulása után sietett a kecskeméti kapu környékén kőművesekkel, ácsokkal, napszámosokká] jaz árkot újra kiásatni, paliszádokat veretni, a falat megerősíteni.

11 Vajon mi indította a város vezetőségét arra, hogy annyi fenyegetés, szorongattatás és károsodás közepett is kitartson a császár hűségén? Hiszen 1704 elejétől fogva a kuruc hadak elárasztották úgyszólván az 7 T. jkv. 1704. febr. 21, aug. 19, 1705. márc. 21. 8 Uo. 1704. máj. 20., nov. 7., dec. 5., Miss. (=Pest ItHa, Missiles) 60., T. jkv. 1704. jún. 25., 1705. ja'n. 30., 1704. aüg. 29., nov., 7., júl. 1., 1705. nov. 28; anáj. 26., márc. 17., stb. 9 T.'jkv. 1705. márc. 3., febr. 6. 10 Archívum Rákóczianum L 355—56,. 359—62, 375. J1 Pest lt.-a, Lajstromozatlan iratok 1705. okt. 31.