Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Trócsányi Zsolt: A rákóczi szabadságharc történetének forrásanyaga az erdélyi levéltárakban és az erdélyi udvari kancellária levéltárában / 194–210. o.

200 Trőcsányi Zsolt A parasztoknak a katonaság- tartásával, az erődítési és a lippai munkákkal kapcsolatos terheiről jelentések, kimutatások számolnak be. A parasztság katonai és földesúri terhei elől a szomszédos országokba (vagy más vidékre) húzódása is gyakran szerepel a jelentésekben.. A Gubernium határzárral próbál védekezni. Helyenként a parasztok összecsapnak a német katonásággal is.'" Ami méginkább fenyegeti az új rendet: az ország legkülönbözőbb helyein tűnnek fel a »praedo«-knak, »latro«-knak, »tolvajok«-nak nevezett szegénylegények. A Gubernium szigorú rendelkezésekkel igyekszik védekezni ellenük. A Thököly-emigrációnak is van forrásanyaga ebben az iratsorozatban. A magyarországi, események közül kettőre találunk forrásanyagot: Rákóczi menekülésére és. az Ebergényi-ezred 6 századának zendülésére. Az. előbbiről a menekülő Rákóczi elfogatására.kiiadott rendeletek számolnak be; az Ebergéhyi-ezredben történt zendüléskor a Gubernium is pátenst bocsát ki az elszökött katonák üldözésére. A szabadságharc megindulása után megkezdődik a parasztok »tfuga«ja, elsősorban a Magyarországgal határos területeken; később »szófogadatlanság« is mutatkozik köztük, mint a Guberniumhoz érkező jelentésekben 'olvashatjuk. A. határszélek közelében (Bihar) feltűnnek a kuruc seregek, majd be-becsapnak az országba is. Somlyó vára kuruc kézre kerüléséről és a császáriak büntetőakeióiról is olvashatunk az iratokban. Hiába azonban a pusztítások. — de a császáriak hadi készületei is (rekyirálás, nemesi felkelés, a militia provinciális északra indítása stb.). A császári seregieket egyik vereség a másik után éri (Costa, Bethlen Sámuel vereségéről többé-kevésbbé részletes jelentések számolnak be). A kurucok Gyulafehérvárig csapnak be — bár ott vereség éri őket. (Hosszú listák őrzik a kurucokat támogató gyulafehérváriak neveit.) A Thoroczkai István parancsnoksága alatt álló székely táborból pedig zendülések, szökések hírei érkeznek a Guberniumhoz, amely biztosok kiküldésével próbál segíteni a bajon. A tábort azonban a kurucok szétverik, a székelyeket fölesketik Rákóczi hűségére; a Székelyföldön is kuruc mozgalmak indulnak. Ezt a képet a birtokos nemességnek az erődített helyekre húzódásáról szóló, jelentések egészítik ki. Rabutin és Gubernium védekezési kísérleteit azokból a rendelkezésekből stb. kísérhetjük nyomon, amelyek a fogságba esett kuruc vezérek családtagjainak elfogatásáról szólnak. A Gubernium az udvarhoz is deputatus-t küld, Bethlen László személyében. Egyben haditervet is készít, amely az 1703. év utolsó napjaiban kerül Rabutinnal közös megvitatására, s aztán, mint Bethlen Miklós sajátkezű feljegyzéséből értesülünk, elvetésre. J. Sachs von Harteneck bukásáról is számos jelentés, vallomás stb. számol be. Az 1704. évi iratanyag is eléggé gazdag tájékoztatást nyújt az. eseményekről, A kurucok vesztett csatái, Rabutin büntetőhadjáratai nem tudják a császáriak oldalára billenteni a mérleget. Még a császári katonaság ellenőrzése alá tartozó területeken is meg-megtagadják a parasztok a katonaságnak járó szolgálatok teljesítését s »szófogadatlanok«-nak mutatkoznak, mint a jelentések beszámolnak róla. Német katonák pártolnak át Rákóczihoz. A császáriaknak komoly' anyagi nehézségei vannak,