Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

184 Varga Endre erejére vonatkozó számos adattal. 24 A munkácsi várban II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona által elrejtett kincsek tárgyában 1695-ben eszközölt tanúkihallgatások fogalmat adhatnak arról a hatalmas ingó vagy ónról, ékszerek, drágaságok tömegéről, amely á fő­nemesi réteg váraiban, kastélyaiban felhalmozódott. 25 A birtok- -stb. pe­reken kívül egy eperjesi nagykereskedő . örököseinek a hitelre vásárló adósok ellen 1691-ben indított ú. n. auszugalis pere viszont a kisebb nemesség életkörülményeit világíthatja meg. 26 Mint a városok egy­korú viszonyaira jellemző adatot, Miskolc házainak aestimatióját idéz­zük, mely a Fiscusés a Halierek közötti 1702. évi birtokperben maradt fenn. 27 Az a kép azonban, mely az idézett anyagból az uralkodó osztály helyzetére nézve kirajzolódik, inkább a század korábbi évtizedeinek álla­potát rögzíti. A XVII. század második felében a folytonos háborúk, a bé­csi udvar gyarmati kizsákmányoló politikájának kibontakozása, a gazda­sági hanyatlás, a nemesség jólétét munkájával biztosító jobbágyság el­nyomorodása s nem utolsó sorban az ország kifosztását célzó felségsértési perek hullámai a' kizsákmányoló osztály helyzetét is erősen, megrendítet­ték. A töröktől visszafoglalt területeket s az elkobzott birtokok tömegét a kincstár idegeneknek herdálja el. A' magyar földön az elnyomó idegen uralom vezető rétege, Savoyai Jenő herceg tábornagy, Veterani, Heister. Nigrelli császári tábornokok, Zungenberg ezredes, a Kollonichok, gr. Sinzendorff fősolymász-mester, gr. Kaunitz német birodalmi alkancellár. gr. Breuner udvari kamarai elnök, Khargen főlustramester, Hofkriegsrat­titkár, Hochpurg főélelmező mester, a Rotthalók, Rachenfelsek, Werleinok stb. (s köztük olykor labanc magyarok) osztozkodnak, elfoglalva nemcsak az országlakosoktól elvont neoacquistica-terül eteket, hanem a kivégzett vagy koldussá tett »hűtlen«magyarok: a Wesselényiek, Keczerek, Már­jássy, Sixtius Mihály, Dúló Ilona stb., ismert és ismeretlen nevű megnő­tázottak birtokait is. Az új birtokos réteg, gyakran a gondtalanul tékoz­lott magyar föld adományozása körüli pontatlanságok miatt, számos per­ben csap össze egymással az olcsó prédán. így perli Savoyai Jenő Veterani özvegyét és Heister tábornokot,, az utóbbi viszont Kollonich bíborost, Sin­zendorff Stierheimot, Rachenfels Wer leint, stb. Ezeknél különben érde­kesebbek azok a perek, amelyekben a magyar birtokosok, nem ritkán a megnotázottak rokonai, az ősiségi jog nyújtotta lehetőséget felhasználva, próbálnak gátat emelni a német inváziónak. 28 Míg é perek a magyar birtokok idegen kézre kerülését, más irataink a gazdaság pusztulását, az országra nehezedő terheket mutatják. Erre nézve ismét csak két adatra hivatkozunk. Az egyik a Rákóczi által birto­s * Proc. Prot. Pers. Praes. 246. A birtokleírás adatai közül nem érdektelen pl. a pápai tízkerekű malom leírása sem. A malom 6 kereke lisztet, 4 kereke darát őröl s fűrészüzem van hozzákapcsolva. Hasonló birtokleírások továbbá: Inqu. Jurát. 839; Act. Soll. 3959, stb. 25 Inqu. Jurát. 2245. . 26 Proc. Prot. Jud. Gur. 120. — A kizsákmányoló osztály különféle rétegeinek bú­torban, házifelszerelésben, ruhákban, ékszerekben kifejtett fényűzésére vonatkozólag egyébként utalunk a 8. sz. jegyzetben idézett jelzetekre is. ' 87 Proc. Prot. Pers. Praes. 274. . 28 A fentiekre, az új birtokos idegeneknek egymássál és magyarokkal folytatott pereire ld. Proc. Octav. 15, 17, 34, 41, 42, 45, 58, 81, 92, 95, 96, 125, 130, 174, 177; Proc. Prot. Pers. Praes. 501; Act. Soll. 451, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom