Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.
A Rákóczi-szabadságharc történeti forrásai a Bírósági Levéltárak anyagában 185 kai kezelésének átvétele alkalmával a Rákóczi-vagyon Kollonichtól megbízott gondnoka, Klobusiczky Ferenc ellen 1694-ben indított perben található; Klobusiczky összefoglalása arról, milyen állapotban vette kézbe az országrésznyi területű birtokokat. Ha a perrel kapcsolatban érdekében állott esetleges túlszínezést leszámítjuk/ is, a leírás megdöbbentő képét adja az ország pusztulásának a XVII. sz. második felében. 29 A másik adat a portio-adó kivetésének gr. Auersperg-félé tervével foglalkozó 1696. évi nádori értekezlet véleménye. A terv a portiót az addigi 2 millió forintról 4 millióra kívánta felemelni. Az értekezlet nem utasítja el az adó megkétszerezését, de utal Magyarország végső elnyomorodására s a már •eddig kicsikart roppant összegekre, melyek a valóságban lényegesen meghaladják a kivetett mennyiségeket. 30 Az említett két dokumentum a jobbágyság helyzetére is vonatkozik. Erre nézve sok, közvetlenebb adatunk is van. Az iratok a mindenfelől zsarolt nép helyzetét, ellenállását különböző oldalakról világítják meg: a dézsmával kapcsolatban folyó küzdelmét a jogaikat mohón képviselő egyházi hatóságokkal szemben, a földesúri elnyomást, a gazdatisztek viszszaéléseit, a katonai segédlettel folyó kegyetlen adóbehajtást, a katonaság erőszakoskodásait, fosztogatásait stb. Az utóbbira nézve egy konkrét példát idézünk, amit az egyik bírói parancs örökített meg. A brandenburgi ezred Nayhoff nevű századosa 1696-ban Kovarc faluban (Nyitra m,),.ahol csapata beszállásolva volt, a parasztokat megkötözve füstölőbe záratta s füsttel, forr ósággal gyötörte, hegyes kövekre feküdni kényszerítette, hogy tőlük minél több pénz harácsolhasson össze. Ily módon, a megszabott köteles szolgáltatásokon felül, többszáz forintot sikerült a jelentéktelen, szegény faluból kipréselnie. 31 Ez az a háttér, amely a szabadságharc korára vonatkozólag a bírósági iratokból is kibontakozik. Ennek kiegészítéseként a Rákóczi-szabadságharcot megelőző, korábbi kuruc küzdelmekre, népi megmozdulásokra vonatkozó anyagunkról szintén meg kell emlékeznünk. Az idevágó anyag e harcok törtéhetének kétségkívül nem elsőrendű forrása, de, mint már •előbb is rámutattunk, egyes epizódokat és igen sok szereplőre vonatkozó személyi stb. adatot Örökített meg. Az iratok között az 1670. évi sikertelen felkeléssel kapcsolatban megtaláljuk Széchy Mária 1670 szeptember 21-én kelt. vallomását az összeesküvésről, Nádasdy, Csáky szerepéről. Más iratban részletes leírást kapunk Bónis Ferenc elfogatásáróí, Sporck tábornok kezébe adásáról, kiraboltatásáról. A bujdosók harcaira nézve érdekes adatok maradtak fenn Szirma város 167.2. évi felvéréséről, Szklabínya vára megostromlásáról, Lauconides Márton liptói tanítóról, aki kurucnak állva, 1678-ban Liptóújvárt csapatával bevette s a várba menekült labancok közül többeket fogságba vitt (utóbbiakat a török területen ide-oda húzódó bujdosók évekig hurcolták magukkal foglyokként, egyik szállásukról a másikra), stb. 32 A Thököly szabadságharcára vonatkozó ira29 Proc. Prot. Jud. Cur. 174. . . 30 Acta Praes, 1507. 31 A legutóbbi adatot ld. Mand. Jud. 1698. 69. A bekezdésben foglaltakra egyébként ld. Proc. Octav. 73; Próc. Prot. Jud. Cur. 153; u. a. Pers. Praes. 1029; Inqu. Jurát'. 368, 755, 1033, 1897, 2623, 2923, 3414, 3465, stb. 32 Az elmondottakra, az idézett adatok .sorrendjében, ld. Inqu. Jurát. 955; Proc. Prot. Jud. Cur. 573, u. o. 146; Mand Jud. 1698. 94; Proc. Prot. Jud. Cur. 485. A nemesség közönyös rétegére ld. pl. a felkelést megtagadó s ezért Teleki Mihály által Kőváron fogvatártott sárosi nemesek ügyét, Mand. Jud. 1679. 1. stb.
