Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.
A Rákóczi-szabadságharc történeti forrásai a Bírósági Levéltárak anyagában 183 iratok. Az utóbbiak között volt kuruc tiszteknek az adózó néppel szemben katonai restanciák címén támasztott követelései is előfordulnak. Erre, mint a szabadságharc nemesi résztvevőinek magatartására jellemző adalékra a továbbiakban még visszatérünk. Az eddigiekben ismertetett anyag összetételében a feudális jogszolgáltatási szervezet 1724. évi reformja változásokat idézett elő. A Processus Octavales s a protonotariusok persorozatai megszűnnek, viszont új állagok jelennek meg, melyek tárgyunk szempontjából szintén tekintetbe veendők. Ezek az újjászervezett curia két nagy persorozata: a Processus Tubuläres, amely a kir, táblán elsőfokon felvett pereket, illetőleg, a Processus Appellati, amely a fellebbezés útján felkerült pereket tartalmazza, továbbá a táblai ügyvédek irathagyatékából képződött Acta post Advocatos című hatalmas sorozat se a protonotariusok vándorbírósága helyébe felállított négy kerületi tábla levéltára. Ezekben a mutatókból nevek alapján közvetlenül kikereshető, idevágó tárgyak: a »Nóta Rákócziana« révén elkobzott birtokok további sorsa, a hatalmas Rákóczivágyon elprédálódása, az indigenák s labanc magyarok, elsősorban Károlyi Sándor és Pálffy János birtokszerzései. A mutatók, illetőleg az elenchusok végignézése útján kiválasztható anyagon kívül azonban itt isrejlenek adatok tárgyunk szempontjából érdektelennek látszó perekben, főleg a Processus Tabulares anyagában. A kir. tábla elé ugyanis elsőfokon nagyrészt az ősiségi joggal kapcsolatos ügyek kerülték, ahol a mellékletek évszázadokra nyúlnak vissza, ezekben tehát a szabadságharc korára vonatkozó adatok is előfordulnak. A kutatásnak azonban ma meg kell elégednie a segédkönyvek használatával, aminek így a tekintetbe jöhető személy- és helynevek gondos figyelembevételével kell történnie. Az eddigiekben foglalt, állagok szerint haladó általános tájékoztatás után az alábbiakban megkíséreljük az események menetébe beállítva s konkrét példákon keresztül bemutatni: milyen természetűek azok az adatok, amelyeket a Rákóczi-szabadságharc korára vonatkozó kutatás a Bírósági Levéltárak anyagából meríthet. Természetesen, a közölt példák csak vázlatos keretre épülhettek s csupán kiragadott, egyes adatok lehetnek, amelyek nem az anyag kimerítését célozzák, csak illusztrációul kívánnak szolgálni. Mint az előzőkben érintettük, a különféle birtokperek, tanúvallomások stb. oly sok adatot őriztek meg az egykorú földrajzi viszonyokról: tavakról, mocsarakról, folyók mederváltozásáról, utakról, hidakról, az erdőtakaróról, a művelés alá fogott területekről stb., hogy az anyagot már e szempontból is érdemes volna a kutatásba bevonni. A gazdaság egykorú állapotára, a különböző társadalmi osztályok: a dolgozó néprétegek, a városi polgárság, a főnemesség és középnernesség s az egyházi rend életviszonyaira vonatkozó adatok gazdagságára már szintén felhívtuk a figyelmet. Az ily adatok nagy száma miatt erre nézve itt is csak egy-két példát adhatunk. Az Esterházyak 1694. évi osztályosperében pl. megtaláljuk a pápai és semptei vár részletes leírását, az épületek, termek, folyosók, bútorok, házifelszerelés, a várakhoz tartozó birtokok, jövedelmek stb. részletes leírásával, a két uradalom jobbágynépének gazdasági
