Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

172 Varga Endre Magyarország), vagy külön a Liptótói Erdélyig terjedő vármegyék (FelsőMagyarország) részére; az előbbit rendesen Pozsonyban vagy Nagyszombatban, az utóbbit Eperjesen. Minthogy az egész országra illetékes törvényszakok megritkultak s a bizonytalanabb politikai viszonyok miatt Eperjesen kevesebbszer ülhetett össze a curia, főleg a keleti országrész nélkülözte a felsőbbfokú jogszolgáltatást. A kir. curia különböző törvényszakain (kis, nagy stb. octaváin) tárgyalt perek fennmaradt darabjait a Processus Octavales sorozat foglalja magában.

3 A kir. curia a kiváltságos osztályok fóruma. A perekben szereplő ügyfelek ehhez képest főpapok, szerzetesrendek, főnemesek, nemesek s természetesen a kir. fiscus. Városi polgár ügye csak kivételesen került a curiára, jobbágyok perei pedig ez időben még nem juthattak fel a két tábla elé. A perek mellékletei azonban, a birtok értékével, jövedelmeivel kapcsolatban becsatolva, gyakran tartalmazzák az eladott földhöz tartozó jobbágyok nevét, tartalmaznak a jobbágyság egykorú helyzetére vonatkozóadatokat, sőt nem egyszer, jogtalanul zsarolt és bántalmazott jobbágyok panaszait is. A Processus Octavales anyagának legnagyobb része birtokper. Közöttük a szabadságharc nemesi résztvevőinek, magának Rákóczinak, Bercsényinek ügyei is megtalálhatók. Az új birtokos beiktatása alkalmával az érdekeltek részéről bejelentett ellentmondással (contradictio) kapcsolatos . nagyszámú per között különösen érdekesek azok, amelyeket űj adomány os idegenek folytattak egymással, vagy az adományozás által jogukban sértett magyar birtokosok ellen. A pereskedő új adoxnányosok között nagy számban fordulnak elő császári tisztek, osztrák és német birodalmi főhivatalnokok, idegen arisztokraták. E perek a magyar földnek a Rákóczi-szabadságharc előtt és után a Habsburgok által idegenek részére történt elkótyavetyélésére vonatkozólag becses forrásanyagot jelentenek. Néhány esetben a perhez az adománylevél is mellékelve van, ami mutatja, hogy a császárnak tett milyen szolgálatokért kapta az illető a birtokot. A perek más része adóssági és hatalmaskodási ügy. Az előbbiek az egykorú gazdasági viszonyokra, az utóbbiak közvetlenül a társadalmi viszonyokra szolgáltatnak adatokat. A hatalmaskodás címén indult perek között olyan is van, amelyet Rákóczi volt katonája ellen a szabadságharc alatti hivatalos eljárásával kapcsolatban az általa pl. akkor elfogott személy a szatmári békében biztosított amnesztia ellenére utólag indított. Érdekesek itt az amnesztia alkalmazása körüli jogviták s a szabadságharcra vonatkozó, becsatolt mellékletek: egykorú feljelentés, letartóztatás elrendelése, kuruc tiszti névjegyzék stb.* A curia működésében vezető szerepet játsző három országos nagy bíró: a nádor, országbíró s a kir. személynök saját levéltárai közül a két első a feudális-kori levéltárak kialakulása során az »Ország levéltárádhoz 3 A Processus Octavales anyagán kívül az elmondottakra vonatkozólag ld. Bónis György: A bírósági szervezet (megújítása III. Károly korában. Bp. 1935. 13— 24., 32. stb. 1., és Gáibor Gyula: A pesti kir. ítélőtábla felállítása és szervezése. Magyar Jogászegylet! Értekezések, Uj folyam, XV. k. 86. f., Bp. 1925. 31—35. 1. 4 A .legutóbbi ügyet ld. Proc. Őctav. 85. — Itt, az amyag általános ismertetésének keretében, jelzeteiket csak kivételesen adunk. Tágabb körű adatközlés az ismertetéshez •felhasznált áratok nagy-száma imiatt sem lehetséges. Később, az illusztrációs anyaegal kapcsolatban azonban számos jelzetet idézünk. A jelzetek (a 19. és 22. sz. jegyzeitek- kivételével) mind a Bírósági Levéltárak fentiekben ismertetett állagaiból vannak véve. A jegyzetekben rövidítve használt állagcímek teljes alakját ld. a szövegben.