Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Ember Győző: A Levéltári Közlemények új feladatai / 3–13. o.
A- Levéltári Közlemények új feladatai 11 •az irattári rendszerekét. Az irattárak legtöbb problémája — elhelyezés, őrzés, selejtezés stb. — azonos vagy sokban rokon a levéltárakéval. Irattárak és levéltárak között — mint már említettem — nem lehet éles határvonalat húzni. A levéltártan feladatai közé tartozik végül, de éppen nem utolsó sorban, a levéltári és irattári terminológia tisztázása és rögzítése. A levéltári munka egyik területének, a forráskiadványok készítésének, kérdéseivel foglalkozó archeográfia a szovjet tudományban új történelmi tudományággá fejlődik s hovatovább kinő a levéltártan keretei közül. 2. Az iratanyaggal foglalkozó történelmi segédtudományok művelése. Iiyen segédtudományok: írástörténet, oklevéltan, irattan, pecséttan, címertan, kortan. Közülük különösen fontosnak tartom levéltári szempontból az irattant, amely folytatása az oklevéltannak, de mondhatnók úgy is, hogy az oklevéltan kezdete, sőt úgy is, hogy egyik ága az irattannak. Ugyanis mind az oklevéltan, mind pedig az irattan iratokkal foglalkozó történelmi segédtudomány. Az oklevéltan olyan iratokkal foglalkozik, amelyek az írásbeliségnek abból az idejéből származnak, amelyből úgynevezett akták, tehát egy ügyre vonatkozó és irattárilag egybetartozó, több iratot egybefogó ügyiratok nem maradtak fenn. Az irattan pedig az úgynevezett akták fennmaradásának idejéből származó iratok kérdéseit vizsgálja, németül Aktenlehre a neve. Az irattan fontosságát levéltári szempontból az emeli ki, hogy a levéltárakban őrzött iratok túlnyomó többsége az írásbeliségnek abból a korából származik, amellyel az irattan foglalkozik. Magyar irattani tanulmányok még nem jelentek meg, pedig nagy szükség lenne rájuk. Levéltártan és az említett történelmi segédtudományok között igen szoros az összefüggés, egyes levéltári kézikönyvek, mint pl. Mityajev munkája, foglalkoznak irattani kérdésekkel is. Más történelmi segédtudománynak, pl. az éremtannak, vagy a mértékekkel foglalkozónak, kapcsolata a levéltári anyaggal és munkával nem olyan közvetlen, hogy művelésüket a levéltári irodalom feladatai körébe kellene vonni. 3. Levéltárismertetés. Ez több módon történhetik. Az egyik mód az ú. n. ismertető leltár keretében ad áttekintést egész levéltárakról, vagy levéltárrészekről, kiterjedve az ismertetett anyag minden vonatkozására. Az ismertető leltárakat önálló kiadványok formájában szándékozunk közzétenni, ami azonban nem zárja ki, hogy egyes ilyen módon készült ismertetések a Levéltári Közleményekben is megjelenjenek. A másik módja a levéltárismertetésnek nem terjed ki az anyag minden vonatkozására, hanem bizonyos korra, vagy tárgyra, esetleg egy koron belül egy tárgyra korlátozódik. Az ilyen ismertetés a tematikai feltárás egyik fajának is tekinthető. Az ilyen ismertetéseknek elsősorban a Levéltári Közleményekben van a helyük. A tematikai feltáró munka eredményeképpen készült segédletek általában nem kerülnek kiadásra, hanem — egyéb segédletekhez hasonlóan — kéziratos formában állanak a kutatás rendelkezésére. Kivételes esetekben azonban szükségessé válhatik egyes segédletek közzététele is, akár önálló kiadványként, akár a Levéltári Közleményekben. 4. Levéltártörténet művelése. Szintén többféle módon lehetséges. Az egyik mód az, amely egy levéltár történetét minden vonatkozásban tárgyalja, akár annak egész ideje alatt, akár csak meghatározott korszakon belül. A másik mód követője csak bizonyos vonatkozásban — pl, az irattári rendszerek fejlődése, vagy a selejtezés — terjed ki akár egy, akár
