Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Ila Bálint: Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban / 27–46. o.

30 ILA BÁLINT ki a tiszteknek. «Memóriáiéinak

8 nevezett leveleiben pontosan meghatározza, hogy a tiszteknek az évszak szerint mi a feladata. Senki sem mentegetheti tehát magát közülük azzal, hogy az inspektortól nem kapott útmutatást, éppen ezért arra kéri úrnó'jét, hogyha valamelyik tiszt hanyagságból a hozzá küldött parancsokát nem hajtja végre s abból az úrnak és a szegénység» nek is kára származik, akkor ne az inspektort vonja felelős» ségre, hanem a vétkes tisztet. Abból a célból, hogy szolgálata» nak ellátását bármikor bizonyíthassa, írásban végzett felügye» letérői, annak legkisebb momentumáról is jegyzőkönyvet (protocollum) vezet. Ebbe nemcsak az igazgatás ügyében írt leveleit (expeditiones), hanem a tisztével kapcsolatosan hozzá érkezett leveleket, jelentéseket stb., sőt az urbáriumokat, inventáriumokat, számadásokat stb. is bejegyezte. Egyrészt a jegyzőkönyvből az úr vagy prefektusa állandóan ellenőrizhette az inspektor működését.

9 Másrészt a gazdasági utasításoknak írásban történt megörökítésével, a tiszteket feladatuk becsüle» tesebb ellátására s a parasztnéppel való jobb bánásmódra bírta, mert a szóbeli parancsok esetében fennforgó így vagy úgy magyarázás lehetőségeit ez úton nagy mértékben csökkentette. Nem volt a gazdasági munkálatoknak olyan része, melyre Hottmár írásban meg ne adta volna utasításait, előre figyel» meztetve a tiszteket, a különböző konvenciós szolgákat, ispá» nokat, falusi bírákat stb., hogy működésükben, számadásuk» ban ragaszkodjanak az írásbeli utasításhoz, mert semmiféle kibeszélést s mentegetődzést nem fogad el. Tudomásukra hozza, hogy minden hozzájuk küldött írásbeli expedícióját bejegyzi protocollumába és így annak esetleges elkallódására hivatkozni is céltalan lenne. Urát és úrnőjét is arra kéri, hogyha valamelyik számadó szolga számadási nézeteltérések miatt egyenesen hozzájuk fordulna, «köteles hit» alatt vezetett protocol» lumának az ügyre vonatkozó bejegyzését vegyék ítéletük alapjául.

10 Jegyzőkönyvébe az úrhoz és a prefektushoz küldött jelen« téseit, kérelmeit és tájékoztatásait is beírja, következőleg 8 Egy memóriáié teljes szövege a Függelékben 2. sz. alatt olvas» ható. 9 «Jolleheth penigh én, a mint Isten segit, instruction! szerint tisztemben eljárok ugyan, kit mindennapi feőll irt actajmmal doceals hatok», írja 1Ó63 nov. usén jegyzőkönyvére hivatkozva, (UC 25/5. fol. 58.) 10 Hasonló hivatkozások a protocollumban : fol. 59. (1663 nov. 12. Szabó Mártonhoz); fol. 13Ó. (1663 szept. 11. Balogi tiszttartóhoz); fol. 82. (1663 nov. 20. Lipták Mihályhoz); fol. 101—102. (1665 jún. 17. Asszonyához) stb.