Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Ila Bálint: Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban / 27–46. o.
AZ ÍRÁSBELISÉG SZEREPE 29 volt, valójában azonban mind az öt jószágnak továbbra is gondját viselte. 4 íó^ben Jolsván 329, Nagyró'cén 100, Polon= kán 145 család lakott s az úrbéres jobbágyfők, illetve az adózó polgárok száma az 5 jószágban közel állott a kétezerhez. 5 Jog= állás tekintetében megoszlott a népesség: a földesúri városok polgársága csak cenzussal tartozott, a jobbágyság egy része élvezte a dézsmamentességet s a vlachskiváltságokat, Szendrő= ben főleg zsoldosok, vagy telekre szállt zsoldosokból lett szabad költözködésű elemek éltek, s ezek rendszerint cenzust sem igen adtak. Tisztában kellett tehát lenni az inspektornak az egyes társadalmi elemek jogi helyzetével. Jolsván volt állandó lakása, innen igazgatta a közeli murányi jószágot éppen úgy, mint a Kassa vidékén fekvő enyickeit. Míg azonban a szom= szédos Murányba személyesen is gyakran felmehetett, addig a távoli jószágokat ritkán látogathatta, azokat «penná»sval, azaz írásbeli úton, igazgatta. Ujabb gazdaságtörténeti irodai* műnk a jószágigazgatást ellátó személyzet feladatairól s teen= dó'iről kimerítően tájékoztat, 6 e tanulmány azt mutatja be, hogyan intézte az inspektor a rábízott birtokok igazgatását, hogyan érintkezett az alája rendelt officiálisokkal és ökono= musokkal, hogyan adta ki parancsait, utasításait, hogyan tör= tént ezek végrehajtásának ellenőrzése és főleg, milyen szerep jutott e tekintetben az írásbeliségnek, az írásos ügyintézésnek. 1663 június io=én Hottmár János levelet intéz úrnőjéhez, Széchy Máriához, abból az alkalomból, hogy inspektori tisz= tében ismét megtartotta és megerősítette. 7 Kitűnik a levélből, hogy bár személyesen igyekszik a gazdálkodást ellenőrizni, mindenhova mégsem érhet oda, utasításait tehát írásban adja 4 Még inspektorsága utolsó évében, i6Ó3=ban is «palatínus vrunknak . . . minden iavaiban inspektor uramnak . . .» címezik. (UC 25/5. fol. 33.) 6 IIa B.: Gömör megye. II— III. (Budapest, 1944—1946, — Magyarság és nemzetiség. I. 2.) 6 Jármay E. : A regéci uradalom üzeme a XVIII. század első felében. (Budapest, 1930) 23—32. 1.; Wellmann I.: A gödöllői Grase salkovich=uradalom gazdálkodása. (Budapest, 1933) 118—121. 1. ; Gerendás E, : Az esztergomi főkáptalan garamszentbenedeki birtoks kerülete a XVIII. század második felében. (Budapest, 1934) 60—65. I.j Ravasz J. : A sárospataki uradalom gazdálkodása a XVIII.' század első felében. (Budapest, 1938) 38—47. 1. (Valamennyi munka a «Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez» c. sorozatban jelent meg.) A Grassalkovichsuradalomban az inspektor az első tiszte viselő, a gazdálkodás teljhatalmú irányítója; feladatköre nagyjában egyezik Hottmár hatáskörével. A többi felsorolt birtokok gazdasági személyzete között inspektor nincs, tisztségét a prefektus látja el. 7 UÇ 25/5. fol. 94. (Függelék 1. sz.)