Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Ila Bálint: Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban / 27–46. o.
28 ILA BÁLINT Hottmár utasításai alapján készülnek az új urbáriumok, azokat ő hagyja jóvá és adja át az udvarbíráknak. 2 Előzőleg az 1652. évi alapvető urbáriumokba sajátkezűleg toldja és, vezeti be az időközben történt fontos változásokat, amiből azt következtet* jük, hogy már jóval 1657 előtt átvette az uradalmak gazdasági vezetését. A nádor és felesége lóó^ig ismét és ismét meg« újította inspektori megbízatását s ha tisztségének első évéül csak iÓ57=et számítanék is, hét teljes éven keresztül látta el nehéz feladatát. i6Ó3sban állandóan betegségről panaszkodik, halálsejtelem gyötri s ez lehet az oka, hogy inspektori tiszte alól felmentik. Mint levéltárnok (conservator) i666=ig mukös dik, ebből az évből valók utolsó levelei. Később a Wesselényi* levéltár iratanyagában nincs róla szó, tehát bizonyára az emlí= tett évben meg is halt. Leveleiből ítélve idősebb ember volt; i666=ban erőtlenségével és a nagy úti fáradalomra való hivats kozással menti magát ura előtt, hogy személyesen nem mehet hozzá. 3 Iskolázottságára és műveltségére semmi írásos bizonyí= tékot nem találtam ugyan; levelei és egész írásbeli ügyintézése azonban magasabb műveltségű, csiszolt észjárású s jogilag képzett emberre vallanak, olyan egyénre, aki nemcsak a gaz« dálkodáshoz értett kiválóan, hanem megállta helyét ura, a birtok és a szegénység érdekeinek védelmében a vármegye előtt is. E széleskörű tudást bizonyára Jolsván szerezte meg, ahol a polgárság jónevű városi iskolát tartott fenn, a gyakor* latot pedig úrnője családjának, a Széchy=családnak udvarában sajátította el. Származásának kétségkívül szerepe volt abban, hogy a nép védelme terén, bár ura hasznát is szemelőtt társ totta, olyan páratlan eredményeket ért el. Családja és saját élete folyásából ismerte meg a népi sorsot, nem is mulasztott el semmit, amivel a szegénység helyzetét javíthatta. Hottmár felügyelete alá eleintén öt jószág: a murányi, a balogi, a derencsényi, a szendrői és az enyickei tartozott öszs szesen 61 helyiséggel, j\ félhelységgel, további 6 falunak feles nél kisebb részével, 11 prédiummal, ÍJ prédium részeivel s a hegyaljai szőlőkkel. A birtokok nagyobbik része Gömörben, kisebb része Nógrádban, Abaujban és Borsodban feküdt, a szőlők Zemplénben. Idővel Hottmár forma szerint csak a deren« csényit is magában foglaló balogi s murányi uradalmak inspektora 2 UC 24/80. (1652) és 25/2, valamint Országos Levéltár, Csákys lvt., Kassai rész 71/13. (16^7.) 3 1663 okt. 23« levele úrnőjéhez. UC 25/5. fol. 55. (A Függelék^ ben 7. sz. a.); 1666 jan, 24SÍ és jún. 150Í levele urához, Orsz. Lvt., Wesselényislvt., fasc. 6.