Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.

282 BAKÁCS ISTVÁN magyar nemességet. Hiszen a harmadik nyomás művelésével kapcsolatban az illetékes kormánytényezőkre hárult a feladat, hogy a jobbágyságnak a helyes gazdálkodásra irányt mutas= sanak s az új gazdasági rendet különféle kedvezmények nyújtás sával meg is kedveltessék a barázdák népével. I77i*ben a hradeki uradalom jobbágyai a harmadik nyo= mást is bevetették, s az aratáskor az uradalom tisztviselői tanácstalanul álltak az előtt a kérdés előtt, vájjon tartoznak=e a jobbágyok a harmadik nyomásban termett gabona után kilen= cedet, illetőleg tizedet adni. A tisztviselők most nem a magyar kamarához, hanem az Eperjesenjnűködő Neuhold János úrbéri biztoshoz fordultak tanácsért. О azonban a saját hatáskörében csupán annyit mert elrendelni, hogy ha a jobbágyok önként adják a tizedet, fogadják el, ha azonban a harmadik nyomás után nem akarnak adózni, semmiképen sem szabad őket erre kényszeríteni. Neuhold egyúttal tüstént jelentést tett a hely* tartótanácsnak a történtekről és utasításokat kért. Az 1771 augusztus hó 25=én kelt felterjesztésében a harmadik nyomás tizedmentességének kérdését az úrbérrendezésre kiküldött bizottságok számára kiadott utasítás 5. fejezete 12. §=ának j. pontja alapján tartotta megoldhatónak.

3 Ez a pont ugyan csak annyit mondott ki, hogy ahol eddig nem adtak tizedet, ott továbbra se adjanak, ám Neuhold szerint ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ahol eddig nem művelték a harmadik nyo= mást, ott tizedet sem adtak, tehát olyan földterület tizedelés séről van szó, amely után eddig sem az egyház, sem a földesúr nem kapott részesedést.

4 Neuhold értelmezését a helytartó* tanács úrbéri bizottsága is magáévá tette, sőt úgy vélte, hogy az Urbárium 5. fejezetének j. pontja is jogalapot nyújt a tized= mentességre.

5 Eszerint egyazon területet egyazon évben csak egy= szer lehet dézsmálni. Az úrbéri bizottságban Balassa Ferenc gróf volt az előadó, s Balassa az udvar felfogásának megfelelően a jobbágyvédelem köntösébe öltöztette a javaslatát. Kifejtette, hogy az ugarföld általában a jobbágynak nem hajt jövedelmet, igazságtalan volna tehát, hogyha az ilyen földet a jobbágy különleges fáradozással megműveli és beveti, utána adózzék s így szorgalmáért szinte bűnhődjék. 8 O. L.

r Helyt. lvt. 4942/1771.; O. L., Kanc. lvt. 4951/1771. * Benigna Instructio pro magistratualibus urbarialem regula* tionem exequentibus deserviens in subinsertis contenta capitibus. — Az V. caput 12. §. No. 5, így hangzik: «Ubi hactenus décima in usu non fuit, ibi universaliter nec imposterum locum habeat». 5 A bizottság tagjai : gróf Csáky János elnök, gróf Sztáray János, Skerlecz Ferenc, Boros Lajos titkár és Mudrányi Dániel jegyző.