Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.
AZ UGARFÖLD MEGMŰVELÉSE ÉS A KORMÁNYHATÓSÁGOK 283 A kancellária azonban rögtön észrevette, hogy mind Neuhold, mind a helytartótanács tévedett akkor, amikor e kér= dés elbírálásában az úrbéri biztosoknak adott utasításra és az Urbáriumra támaszkodott, Győry Ferenc előadó szerint a jobbágyhelyhez tartozó minden földterület évenként egy ízben tizedelés, illetőleg kilencedelés alá esik, s ez természetesen a har= madik nyomásra is vonatkozik, mert másként az a veszély fenyeget, hogy a jobbágy a harmadik nyomást nagyobb szor=. galommal fogja művelni s jobb magot is fog beléje vetni, ezáltal pedig a földesurakat és az egyházat károsodás fogja érni. Mária Terézia a kancellária aggályait — feltehetőleg az állam= tanács javaslatára — nem vette figyelembe, hanem Neuhold és az úrbéri bizottság javaslatát fogadva el, utasította Liptó megyét, hogy a harmadik nyomásban termett tizedköteles növé= nyék után sem tizedet, sem kilencedet ne szedjenek. 6 A Liptó megyének adott mentesség alapján a megyei tiszt= viselők buzdításaira Szepes megyében is megkezdték a har= madik nyomás bevetését, első ízben i773=ban. Aratás után, augusztus 9=én a megyei közgyűlésen azonban az egyháziak tiltakoztak, hogy Liptó megye példájára a szepesi jobbágyok sem akarják a harmadik nyomás után a tizedet megadni. Pana= szukát annál jogosabbnak tartották, mert a szepesi jobbágyok a második nyomásba a tizedfizetés alól mentes borsót és lent vetették s a harmadik nyomásba a tizedköteles árpát és a zabot. Az egyháziakhoz csatlakozott a szepesi nemesség is, s ebből az alkalomból egyhangúan kifejtette aggályait az egész mentes* ségi kérdést illetően. A nemesek elsősorban a föld pihentetés sének szükségességét hangsúlyozták s ennek biztosítására azt követelték, hogy a tizedmentes terményeken kívül minden ter= menyből, bármelyik nyomásban termett is az, szedhessenek kilencedet. Neuhold hiába iparkodott a rendekkel megértetni az uralkodói rendelet jelentőségét, a nemesek megmaradtak kíván= ságuk mellett. így azután kénytelen volt újra a helytartótanácsa hoz fordulni. Neuhold időközben maga is felismerte 1771. évi felter= jesztésének támadható pontját. 1772 tavaszán tett egyik fel= terjesztésében 7 a jobbágyok visszaéléseinek megakadályozására a mentesség megadását úgy akarta korlátozni, hogy a jobbágyok csak akkor élvezhessék azt, ha az első és második nyomást bevetik. Nyilvánvaló, hogy Neuhold a «bevetés» alatt szorgos megművelést és tizedköteles termény vetését értette. Szepes 6 O. L., Kanc. Ivt. 5451/1771. 7 O. L., Kanc. Ivt. 2694/1772.
