Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.

AZ ÉPÍTÉSZETI IGAZGATÓSÁG 359 a takarékosságra is súlyt helyezzen. A részletes műszaki utasítás elkészítésével pedig az osztályfőnököket bízta meg. Az új hivatali rend azonnal életbe lépett.

23 A főigazgatóság tisztviselőit beosztották a hét osztályba, ami könnyen történ* hetett, hiszen a hét osztály nem mesterséges rendszerezés ered= menye volt, hanem megfelelt a főigazgatóság korábbi munka= körének, a tisztviselők továbbra is korábbi munkájukat foly= tatták. A lényeges változást az jelentette, hogy a kollegiális ügyvitelt az ügyosztályok szerinti váltotta fel. Széchenyi István gróf tragikus távozása után gróf Batthyány Lajos miniszterelnök a minisztérium vezetésével ideiglenesen Kovács Lajos osztályfőnököt bízta meg, i849=ben pedig Csányi László került a minisztérium élére. Alattuk továbbra is érvényben maradt a Széchenyi által bevezetett ügyvitel, míg a szabadságharc bukása a minisztériumok műkö= désének véget nem vetett. Ez alatt az idő alatt a volt főigazgatóság tovább működött, de lényegesen megváltozott hatáskörrel. Minthogy a tulajdon* képpeni építészeti ügyeket a minisztérium vette át, a főigaz= gatóság egyszerű segédhivatal lett. Az építészeti számvevő* hivatal egyideig tovább működött, azután az építészeti szám= vevést is a minisztérium számvevőszéke végezte.

24 A teljes feloszlatásra azonban a zavaros helyzet miatt mindvégig nem került sor, a minisztérium műszaki osztályainak tisztviselői továbbra is mint a főigazgatóság hivatalnokai kapták fizeté* süket. Ez a körülmény tette azután lehetővé, hogy amikor 1849 közepén az osztrák kormány vette birtokába az országot, a régi építészeti igazgatóság újjászervezése simán történt. * A világosi fegyverletétel után Magyarország ideiglenesen katonai uralom alá került, a közigazgatást a parancsnokok mellé rendelt biztosok intézték, akik rövid ideig Szőgyény László, majd a császári királyi polgári biztos (k. k. Civil=Commissar für Ungarn) címet viselő Geringer Károly báró főhatósága alá tartoztak. Geringer irányítása mellett történt a Bach=korszak magyarországi közigazgatásának és azzal kapcsolatban az építé* szeti hivataloknak a megszervezése. 23

,Az átvett tisztviselők azonban a költségvetésben, mivel az új költségvetés tárgyalását a politikai helyzet lehetetlenné tette, továbbra is mint az építészeti főigazgatóság hivatalnokai szerepeltek. Kovács Lajos a pénzügyminisztériumban ismételten sürgette a státusrendezést. U. o. 1848 : 2210. sz. 24 U. o. Elnöki iratok, 1848 : 242. sz.