Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.
360 EMBER GYŐZŐ Az építészeti kérdések rendezését különösen sürgősnek tartották és még a közigazgatási és pénzügyigazgatási átszer* vezés előtt végre is hajtották. Az egész monarchia építészeti ügyeinek egységes irányítására a kereskedelmi, ipari és építé= szeti minisztérium kebelében építészeti osztályt állítottak fel, 25 a számvetést pedig ugyanott külön számvevő departamentumra bízták. A minisztériumi ügyosztály feladata a legfelső irányítás és ellenőrzés lett, két részre oszlott, az egyik az adminisztrációs val kapcsolatos elvi kérdéseket intézte, a másik alá a műszaki munkálatok tartoztak. A minisztérium főhatósága alatt építették azután ki az építészeti igazgatóságok szervezetét^ amelynek keretében Ma= gyarország is beleolvadt az egész monarchiát átölelő hálózatba. Az állami építkezések keresztülvitelével a bécsi építészeti főigazgatóságot (General=Baudirection) bízták meg, amely vasúti, vízügyi és útépítési, továbbá polgári építészeti osztá= lyokra oszlott. A bécsi főigazgatóság alatt a monarchia egyes országaiban országos építészeti igazgatóságok intézték a mű= szaki ügyeket. Magyarországot a katonai és a közigazgatási kerületi felosztásnak megfelelően a műszaki igazgatás szem* pontjából is 5 kerületre osztották, s mindegyik kerület élén kerületi építészeti hivatal (DistrictuaUBauamt) állott. A kerü= letek székhelyei Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad lettek, és a budai kerületi hivatal, amelyet akkor a magyar* országi építészeti hivatalok megszervezésére miniszteri biztosi minőségben kiküldött lovag Mitis Ferdinánd osztálytanácsos vezetett, nyerte az országos igazgatóság címét, az 1848 előtti főigazgatóság utódát benne kell látnunk. Az alsófokú szervezet azonban lényegesen különbözött a rendi korszakétól. 1848 előtt az építészeti főigazgatóság alatt álló hivatalok a kamarai kerületekben működtek, ami megfelelt az építészeti ügyek kamarai eredetének. A fejlődés folyamán azután — amint láttuk —: az építészeti ügyek egyre inkább közigazgatási jelleget nyertek, aminek eredményeképpen a helytartótanács befolyása az építészeti főigazgatóságra egyre erősödött. Az abszolutizmus idején pedig a vidéki építészeti hivatalokat az egész országban a közigazgatási hálózatnak megfelelően állítót* ták fel. 26 Az építészeti ügyek szervi kapcsolata a pénzügyigaz= 25 A második ügyosztályt. 26 Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az építészeti hálózat nem egyezett meg a pénzügyigazgatóságival, hiszen a pénzügyigazgas tásit is a közigazgatásinak megfelelően építették ki. Az építészeti hiva= talok természetesen továbbra is rendelkezésére állottak a pénzügyi hatóságoknak.
