Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.

352 EMBER GYŐZŐ volt, úgy döntöttek, hogy az igazgatóság továbbra is mindkét hivatalnak rendelkezésére álljon és a hozzá áttett ügyekben tanácsot adjon.

13 Vagyis ezután is önálló véleményező szak= hivatal maradt s ezt a jellegét további működése folyamán mindvégig megtartotta, önállósága azonban csak a műszaki ügyek intézésére terjedt ki, a számadási, személyzeti és fizetési kérdésekben a fennálló hivatalszervezetbe kellett illeszkednie. Láttuk, hogy eredete a kamarába nyúlott vissza, hogy vidéki szervezete a kamarai igazgatóságok keretei közé illesz* kedett. Mindez, továbbá az a körülmény, hogy a tisztviselői fizetéseket a kamara utalta ki, érthetővé teszi, hogy személyzeti és fizetési kérdésekben, a status personalis et salarialis ügyeiben az igazgatóság a kamara főhatósága alá tartozott. De a hivatali ügyvitellel kapcsolatos más kérdésekben is a kamarán keresztül nyert utasítást.

14 A szervezetét illető lényeges elvi kérdéseket azonban úgynevezett vegyes bizottságokban (commissio mixta) tárgyalták meg, amelyekben a kamara és a helytartótanács kiküldött tanácsosai vettek részt, s amelyeknek javaslatához először a kamara is, a helytartótanács is hozzájárult és csak azután terjesztették jóváhagyásra az uralkodó elé. Ilyen a szervezet lényegét illető elvi kérdés volt a számadás kérdése. Működésének első tíz évében az igazgatóság, amely= nek 2, majd 3 számvevője volt, számadással a kamarának tar* tozott, ameiynek számvevőszékénél külön ügyosztály intézte az építészeti ügyeket. Az ügykezelés egyszerűsítése érdekében i7o8=ban ezt az osztályt a kamarai számvevőszék keretéből az építészeti igazgatóság alá utalták át,

15 ami megfelelt a kor közigazgatási gyakorlatának, bár elvi kifogások az igazgatás, pénztári kezelés és számvevés közös intézése ellen már a század 6o=as éveiben felmerültek, sőt a bécsi udvari kamara szer= vezetet ezeknek az elveknek alapján át is alakították. Magyar= országon azonban a számvevőszék nem lett külön hatóság, egész i848=ig a kamara alá tartozott. i7o8=tól i8i4=ig az épí= 13 «. . . das Zahl Amt, Causarum Regalium Directorat, Archív, und die Bau Direction indessen dergestalt in statu quo zu belassen, dass diese vier Branchen, die ihnen von dem k. Locumtenential Cona silio, oder von der k. hung. Hof Kammer zukommende Auftrage, in Betref der von jeder Stelle zu respicirenden Fonds und Objecten, in behörigen Vollzug zu setzen habén.» Kancelláriai lvt. 1791 : 6055. sz.; Helytartótanácsi lvt. Gremialia, 1791. fons 31. 14 L. pl. Kamarai lvt. Aedilia, 1800. fons 5. pos. 248. 15 A vegyes bizottság tárgyalására 1. Helytartótanácsi lvt. Gremiaa lia Exactoratus, 1798. fons 6. A királyi döntésről az igazgatóságot a kamara értesítette, ami szintén azt bizonyítja, hogy ekkor még a kamara befolyása erősebb volt, mint a helytartótanácsé.