Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.
AZ ÉPÍTÉSZETI IGAZGATÓSÁG 353 tészeti számvevó'ség az építészeti igazgatóság kebelében mű* ködött, i8i4=ben azonban, hivatkozva a számvevés független* ségének fontosságára, újra visszatértek az 1798 eló'tti rendszer= hez, újra visszaállították a kamarai számvevőszék építészeti osztályát. Ugyanekkor az igazgatóság jogi helyzetét illető fontos elvi döntést is hoztak. Felmerült ugyanis az a gondolat, hogy külön építészeti hivatalt állítsanak a helytartótanács mellé is, ahol különösen az alapítványi javak kezelésével kapcsolatban volt szükség mérnöki véleményező szervre. Ezt a tervét azonban elejtették, mivel látták előre, hogy az igazgatóság kettéosztása rendkívüli bonyo* dalmakat vonna maga után, hiszen a legtöbb műszaki ügy a politicumot és a cameralet: a helytartótanácsot és a kamarát egyaránt érintette. A helytartótanács egyre növekedő jelentő* ségének megfelelően azt a megoldást választották, hogy a jövő= ben az igazgatóság minden ügyében, tehát nemcsak a szer* vezeti ügyekben, hanem a status personalist és salarialist érintő kérdésekben is, a két hatóság közösen döntsön, ha pedig meg= egyezni nem tudnak, a vitás esetet az uralkodó ítéletére bízzák. 16 Ugyanakkor határozták el, hogy a hivatal költségeihez az alapít* ványok jövedelméből a helytartótanács is járuljon hozzá. Nem tekintve az alsóbb személyzetben végbement változásokat, ugyancsak akkor határozták meg újra az igazgatóság vezetőinek hatáskörét. Az igazgató feladata továbbra is az egész hivatal vezetése maradt. Az építészi állást azonban már i8o7=ben átalakították segédigazgatóivá, majd egy harmadik segédigaz* gatói állást is létesítettek, úgyhogy külön segédigazgató irányi* totta az építészeti, külön a hajózási és vízszabályozási és végül a harmadik az út* és hídépítési ügyeket. A hajózási és víz* szabályozási ügyek szaporodásával pedig már i8n=ben külön departamentum navigationis felállítása vált szükségessé az igaz* gatóság keretén belül. Lényeges változás ettől kezdve a rendi korszak végéig nem történt a hivatalszervezetben, amely az éppen időszerű közmunkáknak megfelelően alakult és bővült és amelyről az 1848=1 schematismus a következő képet nyújtja: Víz* és építészeti főigazgatóság: 1 igazgató, 3 igazgatói segéd, 2 segéd, 2 mérnök, 7 rajzoló, 1 iktató, 3 irnok, 2 számtartó, 3 gyakorló, 2 épületfelügyelő, 3 vízgép=gondnok. 16 ... «dass von nun an jené Dienstplatze, derén Besetzung bisher ausschliessend dem Kameral=\X/irkungskreise zugewiesen war, in gemeinschaftlichen Einverstandnissen zwischen dem Politikum und Kameráié besetzt werden.» Kamarai Ivt. Oeconomica Cameralia, 1814. fons j. pos. 11?. Levéltári Közlemények. 23
