Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE 219 megkapta az engedélyt, de még íSi^ban sem vehette-át az épületet.

189 A múlt század ötvenes éveiben a vármegyeházát átépítették és a börtönhelyiségek egyikével gyarapították a levéltár szobáit is. A hetvenes években a levéltár az épület fold* szintjén, három boltíves szobában volt elhelyezve, amelyeknek bejárata vasajtóval, ablakai pedig vastáblákkal voltak ellátva,

190 Rövidesen új helyiségeket kapott a levéltár. A Magyar Tör= ténelmi Társulat 1889 aug. 25=iki kirándulásán a kiküldött bizottság már nyolc elég tágas, száraz szobában tanulmányoz= hattá az iratokat. Az összeomlás után az idegen uralom erős selejtezést végeztetett az iratokon. Mosón vármegye Bél Mátyás idejében többnyire Magyar= óváron gyűlésezett, majd Rajka lett a székhely, ahol a vár* megyének székháza is volt. Itt őrizték a levéltárat.

191 II. József alatt a vármegyét Győr vármegyével egyesítették és a levél* tárat Győrbe szállították.

192 A szétválasztás után a vármegye Magyaróváron házat vett, i79i=ben átalakította és itt helyezte el a Győrből hazakerült levéltárat.

193 Rövidesen azonban szűk= nek bizonyult a székház s Mosón vármegye is hosszú ideig eredménytelenül kért engedélyt az épület kibővítésére. Indokul elsősorban a levéltárnak a nedves és szűk helyi= ségből való kimentését hozta fel. i820=ban végre válaszolt a helytartótanács: a székház kibővítését nem engedte ugyan meg, de a levéltár védelmét ő is szükségesnek tartotta. Azt ajánlotta, hogy vegye el a vármegye valamelyik tisztviselő szobáját és helyezze oda az iratait.

194 A múlt század hetvenes éveiben a levéltár egy nagy boltíves teremben volt elhelyezve.

195 A vár= megye levéltára ma Győr vármegye levéltárában őriztetik. Nógrád vármegye a töröktől való félelmében gyakran vál= toztatta gyűléseinek helyét. Gyűlésezett Gyarmaton, Füleken, Szécsénben, Hollókőn s több ízben a biztosabb szomszédos Zólyom vármegyében is, Zólyomban és Besztercebányán.

196 A XVII. században Fülek vára volt a székhely s itt őrizték a vármegye levéltárát is, amely azután i682=ben, a kuruc har= 189 U. o. 180?. f. 42. p. 3. — 1543/1805. kanc. sz.; 1813. f. 49. p. 4. 190 A vm. levéltárnok jelentése, 1880. (1283/1880. O. L. sz.). 191 Bél, M.: i. m. V. 18. 1.; O. L. Helytt. lt. Polit. Comít. 1818. f. 138. p. 1. — Miscell. fasc. 63. nr. 336. 102 Fényes E.: Magyarország geogr. szótára. III. 276. 1. 193 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1790. f. 106. p. 14. — 1791. f. 26. p. 2. 194 U. o. 1818. f. 138. p. 1. — 1819. f. 78. p. 7. — 1820. f. 72. p. 1—6. 195 Alispáni jelentés (O. L. 920/1880. sz.). 196 O. L. M. Nemz. Múz. Törzsanyaga 1573 ., 1577.