Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
220 POGLEIN ANTAL cokban legnagyobb részében elpusztult. A levéltár még jó ideig vándorolt; egy ideig a Forgáchok gácsi várában is vendég volt, majd Losoncra került. Bél Mátyás szerint i742=ben a vár= megyének már háza is volt itt. 197 A XVIII. század második felében Szügy volt a székhely s itt épült fel az első tulaj don= képeni vármegyeház. 198 A levéltár a jobboldali melléképület emeletén két szobában volt elhelyezve. Szemközt vele a levél= tárnok magánlakása volt. A XVIII. század vége felé Balassa=gyarmatot jelölték ki székhelyül 199 és székházul a Zechwicz= ezred törzsének laktanyáját szemelték ki, melyet királyi parancsra a katonaság ki is ürített. II. József alatt Balassagyarmaton a politikai hatóság és Szűgyön, a régi vármegyeházában, a bíró= ság székelt. 200 II. József rendszerének bukása után Szugyről Balassagyarmatra szállították a levéltárat. Az i8-jo=as években a vármegye nemessége a sajátjából, az adózó nép megterhelése nélkül átépítette és kibővítette kúriáját. A helytartótanács i8?4=ben tudomást szerzett az építésről és kérdőre vonta a vár= megyét, hogy mert engedély nélkül építkezni? A vármegye azonban azt felelte, hogy a nemesség pénzével nem* köteles másnak elszámolni, mint a nemességnek. 201 A vármegyeháza új szárnyán földszinti tűzbiztos helyiségekbe került a levéltár. 202 1 óidban újabb négy szobát csatolta levéltárhoz a vármegye. 203 Nyitra vármegye központja kezdettől fogva Nyitra város volt. i6i4=ben elhatározta a vármegye, hogy központi szék= házat épít, amely iói5=ben már félig el is készült. 204 A levéltár továbbra is a püspöki várban maradt. A XVII. század második felében a török veszedelem miatt a vármegye kény= telén volt Ősi központját elhagyni, magával vivén természetesen a levéltárát is. Egy ideig Bánban, Trencsén vármegyében, majd Vágújhelyen székelt; elvétve Tavarnakon, Nagykosztolányban és Pöstyénben is. A török veszedelem elmultával éveken át továbbra is Vágújhelyen, majd Galgócon gyűlésezett. Ter= mészetesen a. levéltára is folyton vándorolt és közben egyre pusztult. 205 1728 óta a vármegye a püspöki várbeli szárny* 197 Bél, M.: i. m. IV. 35. I. 198 O. L. Helytt. lt. Miscell. fasc. 65. nr. ??6. 199 U. o. Commissar. 1785. f. 273. 200 U. o. Polit. Comit. 1787. B. 3154. sz. fasc. 201 U. o. 1835. f. 57- P- 2. 202 A vm. levéltárnok jelentése, 1880. (1050/1880. O. L.). 203 Levéltárosok Lapja 1915, 69. 1. 201 Sziklay J.—Borovszky S.: Nyitra vm. (Magyarország vm.=i és városai. — Budapest, 1898) 589., 676., 677. 1. 205 Várm. protoc. 1717. jan. 20. kivonata. O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1824. f. 154. p. 2,
