Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK ÖRZOHELYE • 207 mellett döntött. 72 Itt épült fel az 1885—89. években a har* madik, a mai székház. A levéltár a földszinten öt szobában nyert elhelyezést. Évekig eltartott, amíg az átköltözés és beren= dezés elkészült {1900). Az átköltözés megsemmisítette a régi beosztást és rendet, amelyen a XIX. század elején a vármegye lajstromozója, Pápay István és társai annyi éven át dolgoztak. Betetőzte a felfordulást az összeomlás, majd a román meg= szállás, melynek súlyos nyomai máig is megmaradtak. 1919 június havában a vármegye cseh megszállás alá került és a levél= tár magyar gondozójának távoznia kellett. Az iratanyag össze= vissza berakva, a padlón felhalmozva, ládákba gyömöszölve teljes rendszertelenséget mutatott. 73 Békés vármegye központja, gyűléseinek helye a XIV. és a XV. században Békés, majd Kamut; a XVI. században Be= rény, majd ismét Kamut volt. A török uralom megszűnte után a vármegye Szeghalmon gyűlésezett. 1732 óta Gyula lett a székhely, de a székház építésére a helytartótanács sürgetése ellenére, még sokáig nem került sor. A lassan gyarapodó levél= tár 74 részére Harruckern János György a gyulai várban egy szobát engedett át, amelynek kulcsát a főjegyző kapta kézhez, hogy bármikor szabad bemenetele legyen az iratokhoz. Az 1776 április i8=iki közgyűlés végre kimondta a székház építését és ez 1785 nyarán meg is indult Gyulán. 75 II. József Békés, Csanád és Csongrád vármegyét egyesítette és székhelyül Szegvárt jelölte ki. A vármegye átköltözött Szegvárra s a félig kész épü= letet eladta. József rendszerének bukása után megint vissza= költözött a vármegye, visszavette a házat s folytatta az épít* kezest. 76 i793=ban készült el az egyszerű külsejű emeletes szék= ház. í8oi=ben leégett a néhány éves vármegyeház. 77 Szeren= cséré a levéltár helyisége tűzbiztos volt és a benne őrzött iratok épségben maradtak. De a főjegyző lakásában is őriztek még iratokat. Ezek mind elpusztultak. 78 i8o2=ben a levéltár szűk volta s amiatt, mert a levéltárnok külön helyiség híján a levéltárban volt kénytelen dolgozni, a székház kibővítésére kértek engedélyt. i8o3=ban, szokatlanul gyorsan, megjött az engedély. Egy újabb leirat, i8o4=ben, a levéltárnok részére is előírt egy külön helyiséget. 79 i8i8=ban a levéltár a kibővített 73 Lehoczky T.: i. m. I. 534., 33?. 1. 73 Radványi M.: i. m. 32—34; 40. 1. 7i Föglein A.: i. m. Lev. Közi. 1038, 150. 1. 75 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1787. f. 11. p. 380. 76 U. o. 1804. f. 55. p. 3. 77 U. o. 1801. f. 74. p. 5. 78 U. o. 1802. f. 17. p. 10. 79 U. o. 1803. f. 1 7. p. 12. — 1804. f. 41. p. 4.
