Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.
208 FÖGLE1N ANTAL épület földszintjén volt. 80 Az i877=iki átépítés után a levéltár négy, boltíves, vasajtókkal és vas ablaktáblákkal ellátott, száraz, bár nem eléggé világos helyiségben nyert elhelyezést. 81 Bihar vármegyének még a XVIII. század derekán sem volt székháza és így levéltári helyisége sem. íjj^hen is még a nótárius házában Őrizték az iratokat. 82 i7?8=ban a vármegye egy kis, háromszobás és egykamrás házat vett a váradi püspök= tői. 83 i77i=ben még mindig ez volt a székház és ebben egy kis keskeny szoba a levéltár, ahol az iratok már a padlón, rakásban halmozódtak fel. A vármegye ekkor engedélyt kért, hogy új székházat építhessen. A bemutatott terv szerint a levéltár részére az emeletes épület földszintjén, a kapubejárattól jobbra egy háromablakos boltíves nagy szoba jelöltetett ki. Az engedély még abban az évben megjött 84 és a következő évben már folyt az építkezés. Egy 1787. évi alispáni jelentés szerint a nagy= váradi székház ekkor már tekintélyes, háromszárnyú épület volt. A levéltár még mindig a földszinten volt, de már három szobából állott, a negyedikben a lajstromozó hivatali helyi= sége volt. Külön kétszobás magánlakást is kapott a lajstromozó a székházban. 83 i824=ben már öt szobából állott a levéltári helyiség: archivale laboratórium (a hivatalos helyiség, fűthető), a. depositorium, archívum politicum és archívum iudiciale {két szoba). Ez utóbbiak azonban nem voltak tűzbiztosak s ablakaikon csak zsaluk voltak. 86 i8"j8=ban újból bővíteni kellett az épületet s a vármegye felsőbb engedéllyel megvette a szom= szédos Miskolczy Mihály=féle házat. 87 A székház legújabb alakjában i855=ben épült. 88 A nyolcvanas években tizenegy földszinti, erős bolthajtású szobában és egy első emeleti terem= ben voltak az iratok elhelyezve. Borsod vármegyének már a XV. század közepétől Miskolc volt a központja. A XVI. és a XVII. században állandóan vál= toztatta gyűléseinek helyét 89 és így természetesen a levéltára 80 U. o. 1818. f. 13. p. 10. — 1819. f. 4. p. 18. 81 Karácsonyi J.: Békés vm. története I. (1896) 320—360. 1.; Alispáni értesítés, 1880. (1392/1880. O. L. sz.). 82 Bihar vm. levélt. 1734. VIII. 146. (Nadányi Zoltán vm. fős levéltárnok közlése.). 83 O. L. Helytt. lt. Miscell. fasc. 63. nr. 336. 84 U. o. — Kanc. 5599/1771. 85 U. o. Polit. Comit. 1787. B. 3135. sz. fasc. 86 U. o. 1824. f. 36. 87 U. o. 1838. f. 1. p. 240. — Várm. ltár 1833: 423; 268. — 1840: 972. (Nadányi Z. közlése.). 88 Borovszky S.: Bihar vm. és Nagyvárad. (Magyarország vár» megyéi és városai. — Budapest, 1901) 579. 1. 89 Borovszky S.: Borsod vm. története I. (Budapest, 1909) 191.1.
