Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

2£6 FÖGLEIN ANTAL lították végre a levéltár anyagát állandó új otthonába.

63 1849 febr. nsén, amikor a szerbek behatoltak a városba s a levéU tárat is feldúlták, részben elégették, részben széthurcolták az iratokat,

64 A megmaradt iratanyag visszakerült előbbeni helyére. A múlt század hetvenes éveiben már egy nagy és két kisebb, vasajtóval és vasablaktáblákkal ellátott szobából és egy elő= szobából állott a levéltár, de összefüggő, rendszeres anyagot természetesen csak 1850 óta alkot.

6u Bereg vármegyének sohasem volt állandó központja s gyű= léseit és ítéló'székeit a legkülönfélébb helyeken tartotta. így azután mire levéltára állandó és biztos otthonhoz jutott, XVI. és XVII. századi anyagának már csak töredékei voltak meg.

66 iy5i=ben vetó'dött fel a székház építésének terve, Bereg= szászon, ahol gróf Schönborn Frigyes Károly telket ajánlott fel. Az épület i745=ben készült el. i774=ben már meg kellett nagyobbítani. i77Ó=ban leégett. Az 1779—1782. években a leégett elsó' székház helyén újabb, nagyobb s kényelmesebb épületet emelt a vármegye; ennek földszintes, boltíves helyi= ségében nyert elhelyezést a levéltár. Ekkor készültek ma is meglevő' szép, díszes szekrényei.

67 Egy 1794. évi leírás szerint a levéltár ekkor egy első emeleti nagyobb szobában, valamint a földszintén, egy konyhából (!) nyíló sötét, ablaktalan fülkéd ben és egy mellette levő szobában volt elhelyezve.

68 Az emeleti helyiség éppen a börtön és a hajdúk szobája felett volt, amely= nek kéménye a levéltárat érintette. A vármegye tehát engedélyt kért, hogy az udvaron külön börtönhelyiséget emelhessen, hogy levéltára tűzbiztosabb legyen.

69 A XIX. század elején az iratok az említett díszes szekrényeken kívül már állványokon sora= koztak.

70 Majd egy századon át maradtak e helyen az iratok és lassanként már hét szobát töltöttek meg, amelyek azonban ned= vesék voltak.

71 i88o=ban az egész vármegyeháza leégett. Ekkor Munkács város jelentkezett s kérte a székháznak Munkácsra való áthelyezését. A vármegye közgyűlése azonban Beregszász 63 U. o. 1805. f. 15. p. 9. — 1806. f. 47. p. 4.— 1825. f. 118. p1—4; 64 Föglein A.: A vármegyei jegyzőkönyv. Lev. Közi. 1938, 149. 1. 65 Alispáni jelentés, 1880 (938/1880. O. L. sz.). 66 Föglein A.: i. m. Lev. Közi. 1938, 149. 1. 67 Lehoczky T.: Bereg vm. monográfiája I. (Ungvár, 1881). 5., 6.1.; Radványi M.: Die Archive in der Podkarpatska Rus (Ungvár, . 1923)68 O. L. Helytt. lt. Polit. Comit. 1794. f. 65. 69 U. o. 1794. f. 33. p. 2. 70 U. o. 1815. f. 1. p. 325. 71 A vm. levéltárnok jelentése, 1880. (1176/1928. O, L.).