Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magánlevéltárak ügye / 76–105. o.

88 SZABÓ ISTVÁN kerületi hivatalnak mutassák be. Hasonló kezdeményezések történtek Krajnában, Felső-Ausztriában s Tirolban is. Az állami védelem a magánlevéltárakra a műemlékvédelem keretében terjeszkedett ki. Az 1850-ben felállított „K. K, Zentralkommission für die Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale" 1873-ban új szabályzatot kapott s ebben hatásköre a ,»történeti emlék"-ekre is kiterjesztetett. Az írott emlékekkel a III. sectio foglalkozott s működése e tekintetben a nem állami levéltárak karbantartásáról tájékozás szerzésére, megfelelő fenntartására, vétel vagy ajándék útján való gyűjtésére irányult. A Zentralkommission III. sectíója helyére 1911-ben a hatáskörben bővülő Archivrat, majd az új Ausztriában 1920-ban ennek helyére az Archivamt lépett s az 1923, szept. 25-én kiadott új emlékvédelmí törvény az Archívamtnak jogot adott arra, hogy megállapítsa magántulajdonban levő levéltári anyag „közérdekű" jellegét, amiről mind a tulajdonost, mind pedig a tartományi főnököt értesítette. A közérdekűvé nyilvánítással a kérdéses magánlevéltár vagy levéltári anyag a műemlék védelme alá került, ami azt jelentette, hogy a levéltár épségének megbontása, az annak állagát és történetileg kialakult rendjét érintő mindennemű változtatás avagy a levéltár egyes részeinek eladása az Archivamt engedélyéhez köttetett; a levéltárnak teljes egészében történő eladását vagy átruházását be kellett az Archívamtnak jelenteni s ha az Archivamt a törvényszabta rendelkezések betartását vagy a levéltár épségét veszélyeztetve látta, az illetékes tartományi főnöknél javaslatba hozhatta megfelelő óvórendszabályok foganatosítását. Az Archivamt a levéltár anyagát saját hatáskörében és közegei által lajstromoztathatta s közegeinek mindenki köteles volt a levéltár felől a kívánt felvilágosítást megadni, A hivatal végzései nem voltak fellebbezne tők. A műemlékvédelmi törvénynek a levéltárakra való alkalmazását már a műemlékvédelmi törvény megállapította, de az állami feladatot e téren az 1931. január 19-én kiadott rendelet még szabatosabban meghatározta, közelebbi megjelölését adván a levéltár és a levéltári irat fogalmának is, E szerint a rendelkezések hatálya alá tartoznak: 1. a levéltárak, vagyis a tulajdonképpeni értelemben történelmi jelleget viselő iratok összességei, amelyek tervszerű elrendezésben, valamely közérdeket szolgáló szerv, huzamosan folytatott magánügyvítel avagy pedig családtörténeti célból létesíttettek, (azaz a közlevéltárak, üzleti