Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: A családi levéltárak a középkorban / 380–440. o.

414 CZOBOR ALFRÉD fuíssent", oly rongált állapotban, hogy kénytelenek vol­tak II. Ulászlótól valamennyi birtokukra nova donatiot kérni, 188 Ám voltak ezeken kívül más okok is, melyek az ira­tok rongálódását előidézték, így az oklevelek ide-oda hor­dozása, küldése, sokszor messzire, bíróságokhoz, hiteles helyekre, választott bírák elé, amit birtokperek folyamán a sok „instrumentális exhibitio", 189 másfelől a hiteles he­lyeknek különféle ténykedései tettek szükségessé, ame­lyek a magánfelek okleveleinek jelenlétéhez voltak kötve. Fokozottabb volt a rongálódás lehetősége, ha valamely birtokterületen folyó eljáráshoz a megfelelő okleveleket a helyszínen (in faeie possessionis) kellett használni; pél­dául birtok vitáknak választott bírák útján való eldönté­séhez, 190 korábbi határjáró vagy osztálylevelek alapján végbemenő határmegállapítások alkalmával. 101 Annál kö­zelebb állt a rongálódás veszedelme, minél régibb volt az oklevél és minél többször kellett kézbe venni, E tekintet­ben érdekes a fehérvári káptalan megokolása, amellyel Szt. László király 1082. évi oklevelét a veszprémi kápta­lan részére 1350-ben átírja: ,,quía ipsum privilégium ín sua carta foret vetustum et antiquatum, et quod propter viarum discrimina ipsum instrumentum eo, quod usque ad hec tempóra in conspectu omnium regum et reginarum, ac in presentia prelatorum, baronum, procerum et nobi­lium huius regni in iudicio et extra iudicium, necnon et in congregatíone semper in specie fuisset exhibiium et presentatum, quod ín sua scríptura propter carte ve­tustatem et continuam deportationem et exhibitionem eius­dem iam perse delerí íncepisset, precipue propter singu­laritatem ípsius ecclesíe" veszélyes volna ezután is foly­ton eredetiben bemutatni. 192 Ajkai Miklós is azért kéri 1364-ben a veszprémi káptalant ugyancsak e káptalan egyik régebbi oklevelének az átírására, mivel gyakori be­mutatása (propter díuturnam earum emanationem), de e mellett gondos őrizet hiánya miatt is pecsétje meg­rongálódott. 193 Hasonló okból ír át 1368-ban a váradi 188 Héderváry okit. I. 466. 1. 189 Z. O. VIII. 218., 439., 500. 1. stb. 180 A. O. IV. 313. 1. — Z. 0. XI. 145. 1. 181 H. O. V. 113. 1. 182 H. O. IV. 172. 1. 183 H. 0. 139. 1. — Az átírt oklevelet 1. u. o. I. 53. — A pe­csétek leválása, letöredezése az oklevél hitelességét, bizonyító

Next

/
Oldalképek
Tartalom