Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio (Második és befejező közlemény) / 179–207. o.

GENERALIS CONGREGATIO 191 inquísitio"-kat a XVI. században a megye hatósága már a maga hatáskörében, királyi mandátum nélkül végezte55 Generalis congregatíókkal találkozunk a megyék újkori történetében is. Ezek azonban az autonóm megyei közigazgatás szervei voltak. Az újkori megyei generalis congregatio a sedriából alakult ki a XVI. század folyamán és elsősorban nem bírói, hanem közigazgatási szerepe volt.

56 A középkori bírói közgyűléssel semmilyen közvetlen kapcsolatban nem állott, csupán nevét örökölte. 4. A generális congregatiók történetében eddig csak "a legszorosabb értelemben vett magyarországi fejlődésre tértünk ki. Megvolt azonban ez az intézmény és virágzott a melléktartományokban is, de itt a bizonyos mértékben eltérő társadalmi és politikai fejlődés következtében története más alakulást vett, mint az anyaországban. így tehát az egyes melléktartományok szerint külön-külön kell vele foglalkoznunk. Erdély az egész középkor folyamán különálló, periferikus területe volt a magyar birodalomnak. Társadalomszervezete is sok tekintetben másként alakult, mint az anyaországban. Bár Erdélyen belül is egymástól meglehetős élesen eltérő eredetű és szociális rétegzettségű politikai nemzetekből állott, az anyaországgal szemben mindig valami külön egységet jelentett; Valószínűleg a XII—-XIII. század fordulója óta a vajda kormányozta e ritkábban lakott, sokfelé új településű országrészt s hosszú ideig ő volt az egyetlen szerv, amely az egyébként széteső erdélyi társadalmat bizonyos mértékben egybefoglalta. A vajda a király, a központ kiküldöttjeként szerepelt, sokszor nem is volt erdélyi ember s az uralkodó parancsa szerint a magyarországi intézményeket itt is igyekezett meghonosítani. Az erdélyi magyar nemzet, a nemesség támogatta ebben a törekvésében, helyesebben mondva ez a magyarországival nagyjában egyező társadalomszervezet alkalmasabb talaj volt a Királyhágón innen való intézmények befogadására. Mindezek az intézmények azonban már csak az egészen más szerkezetű székely és szász társadalom hatá53 J. Szegedi id. m. 412—413. 1. 56 Föglein. A.: XVI. századi közígazgatástőrténeti adatok Zólyom vármegyéből. Századok 1923—24. 489. s köv. 1.