Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941)

Levéltári Közlemények, 18–19. (1940–1941) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio (Második és befejező közlemény) / 179–207. o.

192 ISTVÁNYI GÉZA sára is — a különféle oláh-jogú népelemek itt nem játszottak jobban észrevehető szerepet ^— átalakultak, fejlődésük más irányba terelődött, mint az anyaországban. Igaz, hogy a szoros kapcsolatok sohasem szűntek meg, az eltérések sohasem voltak olyan nagyok, hogy az erdélyit kiiktatták volna az általános magyar fejlődésből. Az első erdélyi generalis congregatiót mint láttuk, III, András király tartotta 1291-ben Gyulafehérvárott,

1 Az egész Árpád-korra vonatkozólag azonban mindössze ez az egyetlen biztos adatunk van

2 s ha esetleg föl is tesszük, hogy tartottak ezen felül még több bírói közgyűlést Erdélyben, semmi esetre sem lehettek ezek rendszeresek. Láttuk, hogy az Árpád-kori generális congregatiók kialakulásának főoka a vidéki társadalom megerősödése és társadalmi aktivitásra-kapása volt, ilyesmire pedig az akkor még gyér lakosságú, többé kevésbbé újabb településű erdélyi területeken nem következtethetünk, Kán László vajda 1305-i és 1308-i közgyűlését nem tekintve, a generalis congregatiók Erdélyben csak az 1320-as években váltak rendszeressé, midőn Károly «Róbert az egész országban újraszabályozta az igazságszolgáltatás szervezetét és a megyei meg a nádori közgyűléseket is rendszeresítette. Szécsényi Tamás vajda 1322, évi közgyűlése

3 óta egymás után évenként következnek az erdélyi generalis congregatiók. Az erdélyi részekben a vajda játszotta azt a szerepet, amit az anyaországban a nádor. Ő is éppenúgy, mint a nádor ,,tam ex precepto domini regis, quam etiam ex debíto nomínis et honoris nostri"

4 hívta össze a közgyűléseket. Megjelent ezeken az anyaországi szokáshoz hasonlóan a király kiküldöttje, rendszerint az erdélyi püspök és hiteles helyi testímonium gyanánt a kolozsmonostori konvent vagy ritkábban a gyulafehérvári káptalan képviselője. Az erdélyi püspök azonban sokkal aktívabb szerepet játszott a congregatíókon, mint a nádori vagy megyei közgyűlések királyi emberei: legtöbbször bíró társként működött.

5 Egyízben 1366-ban maga a király, Nagy Lajos is megjelent az 1 Urkundenbuch I, 177, 1, 2 Janits Iván: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltató és oklevéladó működése (Budapest, 1940) 39. 1, Általában az erdélyi generalis congregatióra u, o, 38—50. 1, Ahol nem hivatkozunk külön a forrásra, az adatokat innen vettük. 3 Urkundenbuch L 361, 364. 1.; Anjou II. 9, 1. 1 Anjou II. 9. 1. 5 Urkundenbuch I. 361, II. 182, 200. 1. stb.