Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio : első közlemény / 50–83. o.
52 ISTVÁNY1 GÉZA vei, a királybírák, a bilochusok elvesztik tekintélyüket sa század második negyedében végkép eltűnnek. 1 A megnövekedett önérzetű serviensek csak a király, vagy a nádor iurisdictióját ismerik el maguk fölött. Kísérletet tesznek arra is — gondoljunk a zalamegyei serviensek kehidai gyűlésére — hogy önmaguk közül válasszák bíráikat, A nemes-ősöknek ezek a törekvései két irányban indítják meg a fejlődést. Egyrészt kialakul a nemesi vármegye szinte autonóm bíráskodása, másrészt a király is kénytelen a nemesség számára új, korszerű bírósági szervezetről gondoskodni. Helyesebben mondva, nem is új szerveknek megteremtéséről van itt szó, hanem a régen meglévő kezdetek kifejlesztéséről és rendszerbefoglalásáról. így válik rendszeressé a nádornak a nemesek fölött való bíráskodása. Már Szent László törvénye megengedte a nádornak, hogy a királyi udvarban a hozzáforduló nemesek fölött ítélkezzék. 2 A XII— XIII. század fordulójára azután a fejlődés már annyira előrehaladt, hogy a nádor nemcsak a királyi udvarban, mintegy a király helyetteseként bíráskodott, hanem kinn a vidéken is, saját kúriájában. 3 A nemesség fölött való törvénylátásnak másik fontos szervévé alakultak a XIII. században a szintén régi eredetű Szent István-napi törvénygyűlések. 4 Az 1222. és 1231. évi aranybulla úgy intézkedett, hogy a király vagyhelyettese, a nádor évente egyszer Székesfehérvárott törvénynapot tartson az egész országból odasereglő serviensek számára, 5 IV. Béla királynak és fiainak 1267. évi törvénye pedig elrendelte, hogy a Szent István-napi törvénykezésen megyénként két-három nemes jelenjék meg a bíráskodásban való részvételre. 6 Az évente egyszer tartott ítélkezési időszak azonban nem lehetett elegendő. Nem volt segítség az sem, hogy — mint láttuk — a nádor a székesfehérvári törvénynapokon kívül is ítélkezett a királyi udvarban, vagy vidéki kúriájában. 7 Már a polgári perek1 Váozy P.: A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI— XII.. században (Miskolc, 1930) 7. 1. 2 Szent László III. törv. 3. te. (Marczali: Enchiridion 98. 1.) 3 Hajnik: Bírósági szerv. 8. 1. és Nyer® L.: A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században (Kecskemét, 1934) 3. 1. * Hajnik: Bírósági szerv. 9—10, 1, 5 Az 1222. és 1231. évi aranybulla 1. te. (Marczali: Enchiridion 134—135 1.) 6 Marczali: Enchiridion 169. 1. 7 Fraknói szerint a nádor nemcsak a királyi udvarban vagy a maga kúriájában ítélkezett a nemesek fölött, hanem a rendszeresert
