Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Istványi Géza: A generalis congregatio : első közlemény / 50–83. o.

A GENERALIS CONGREGATIO 33 ben komoly nehézséget kellett okoznia a nagy távolságról való utazgatásnak, a büntető pereket, a küzdelmes időkben igen elszaporodott gonosztevők ítéltetéseit azonban éppenséggel csak a helyszínen lehetett elintézni. Már pedig az alakulóban lévő, még kis tekintélyű helyi bíróságok ezt nem vállalhatták magukra, ehhez sokkal nagyobb tekintélyre volt szükség. A királyi igazságszolgáltatás tehát nem elégedhetett meg a székesfehérvári törvénynapok tartásával, ki kellett szállania a vidékre is. így vált ki az országos törvénylátó közgyűlések, a „generalis congregatio regni" intézményéből a vidéki bírói közgyűlések, a „generalis congregatio palatini"-k intézménye. Ha egy 1268-ból való meglehetősen bizonytalan adatból

8 lehet ilyen következtetést levonnunk, már akkor előfordult, hogy a király kiszállt a vidékre az elszaporodott gonosztevők fölött való ítélkezésre. A IV. László uralkodása alatt fokozódó zűrzavaros viszonyok azután szükségessé tették, hogy szabályossá váljék ez a vidéki bíráskodás. És pedig most már nem a gyermekkirály, hanem a nádor utazott ki a vidékre, hogy uralkodója nevében ítélkezzék,

9 A nádor már eddig is jóformán minden igazságtartott vidéki generalis comgregatiókban is, (id. m. 41. s köv. 1.) a főérveül szolgáló két oklevél — III. Béla 1190. és IV. Béla 1254. évi oklevele — azonban hamis. (Szentpétery: Az Árpádkori királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, 151. és 1012. sz.) A Váradi Regístrumból merített adatok pedig, amelyeket Hajnik is elfogadott (v. ö. Bírósági szerv. 9. 1. és 13. 1. 4. jegyzi.), a nádornak az udvarnokok fölött már a XI. sz. óta rendszeressé vált bíráskodására vonatkoznak. Sőt föltehető az is, hogy ez a bíráskodás a nádor által az udvarnokok számára tartott vidéki törvénylátó gyűléseken folyt esetleg már a XII. században is. De ezekről a .gyűlésekről (melyekre csak a Váradi Registrum néhány szűkszavú utalásából lehet következtetnünk) a XIII. század harmincas éveitől kezdve már mit sem tudunk s a XIII. századi társadalmi viszonyokat mérlegelve, nem is gondolhatjuk, hogy éppen a megnövekedett önérzetü nemesek kéredzkedjenek egy alacsonyabb rangú néposztály törvényszéke elé. Nem hisszük, hogy a XIII, század utolsó negyedében föltűnő nádori generalis congregatiók ezekkel az esetleg föltehető udvamoki gyűlésekkel volnának valamilyen kapcsolatban. 8 István ifjabb király 1268-ban kelt oklevele említi, hogy János és Dóba szolgagyőri várjobbágyok „ex proclamatione conprovincialium suorum nobís cum baronibuis nostris iudícantibus in fures sunt convicti". (Fejér: Cod. Dipl. V. 3., 464. 1.) Az oklevél nem említi, hogy hol és milyen alkalomból történt az ítélkezés, de föltehető, hogy a conprovincialisok közfelkiáltása a helyszínen, Szolgagyőrben folyt le. Az ily módon tolvajjá való kikiáltás, mint látni fogjuk, generális congregatiókon volt szokásos. 8 Tudtommal az első Pécz Dénes nádornak 1273-ban tartott zaía-