Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: Gömöri levéltárak / 208–237. o.

GÖMÖRI LEVÉLTÁRAK 213 chusa, valamint Balog Béla putnoki ref. lelkésznek Putnok helység történetéről írt munkája alapján.

12 Balogh is még használta e levéltárt, de azóta nyoma veszett, a család sem tud a levéltár sorsáról. Ez árinál érzékenyebb veszteség, mert benne Putnok és Sőreg környékére az említett elenchus szerint legalább hatvan darab oklevélnek kellene lenni. Lehetett találkozni olyan hírrel is, hogy e levéltár a br. Radvánszky család sajókazaí levéltárában őriztetik, erről azonban meggyőződni nem lehetett, mert a levéltárba kutatási engedély a legnagyobb utánjárással sem volt szerezhető. Egyébként épen Putnok környékére és a Rimától délre eső bolondod vár jobbágy területre a sajókazaí levéltár alapanyagában jelentékeny mennyiségű anyagra lehet következtetni. Nem tudni a báró Nyáry család bagonyai levéltáráról, csak néhány darab található belőle az Országos Levéltár múzeumi levéltárában. Nem sikerült bejutni a nagy és eddigelé meglehetősen ismeretlen anyagot tartalmazó, Homonnán őrzött Andrássy levéltárba sem. A megye városi levéltárainak anyagában általában már kevesebb hiány volt észlelhető. Jolsvának egyetlen Árpád-kori oklevele ma is megvan, de legrégibb ismert protokolluma egyelőre nem került elő. Rozsnyón szintén nem volt található több jegyzőkönyv, amelyet a vándorgyűlés még tanulmányozott. Rimaszombat és Peísőc anyaga érintetlen. Meg kell azonban a városoknál jegyezni, hogy levéltáraik rendje többnyire sok kívánni valót hagy fenn. Ha a levéltárakat rendezik, talán még az említett hiányzó darabok is előkerülnek.

13 Ezek a jelenségek még nyomatékosabban figyelmeztetnek arra, hogy a helytörténeti kutatásnak a helyszínen levő családi és egyéb levéltáraknak minél teljesebb sorát kell azért is felkutatnia, mert így megmenthetők az esetleges enyészettől,

14 Ez ismertetésnél nem terjeszkedhe12 Balog: Putnok mezőváros múltja és újabb kora 1881-ig. (Rimaszombat, 1895.) Ö is csak nehezen tudott hozzáférni. 13 A visszacsatolás után e részekre kiküldött Szabó István «rsz. levéltárnok is a legsürgősebb rendezést és ezzel együtt megfelelő elhelyezést tart szükségesnek jelentésében. Itt is kiemeli Jolsva levéltárát, ahol az anyag, látszólag, igen hiányos is. 14 Az ilyen munka természetesen igen fáradságos és gyakran — főleg a helyszínen végzendő esetleg hosszabb munka miatt — költ' séges is. E sorok írója az itt ismertetendő ötvenhat levéltárból huszonhetet Budapesten kívül, fele részben a helyszínen, fele részben más helyen keresett fel. Ezekből került ki anyaga jó negyed része