Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: Gömöri levéltárak / 208–237. o.
214 ILA BÁLINT tünk ki részletesen arra, hogy az egyes családi levéltárak anyaga hogyan alakult ki, sőt bővült más családok levéltáraival az idők folyamán. E helyett inkább az egyes levéltárak anyagát jellemezzük a település- és népiségtörténetírás szempontjából, számot adva az anyag elrendezéséről, kezeléséről és a kutatás lehetőségeiről. Amennyiben valamely levéltári anyag nem az Orsz, Levéltárban őriztetik, megemlítjük, hogy mi van meg belőle az Orsz, Levéltár fényképgyüjteményében, Ismertetésünk végén felsoroljuk a csak nyomtatásból ismert levéltárakat s azokat, amelyek nem voltak hozzáférhetők, /. Közlevéltárak. M. kir. Országos Levéltár, a) Diplomatikai gyűjtemény. Egyesíti magában a múlt század végéig az Országos Levéltár különböző levéltáraiban és gyűjteményeiben szétszórva őrzött összes okleveleket. Állaga mintegy negyvenezer darab és így a középkori magyar történelemnek leggazdagabb tárháza, Részben vagy egészben a következő gömörí családok levéltárainak középkori oklevelei kerültek e gyűjteménybe: a kihalt Bebek, Csetneky, Czomporés e hatalmas adattömeg tökéletes kícédulázása és ellenőrzése a. gyüjtés eddigi technikája miatt alig vált volna lehetségessé, vagy legalább is tetemesen hosszabb idő alatt. Megkönnyítette és tökéletesítette azonban az anyaggyűjtés elvégzését ennek nálunk új és felbecsülhetetlen értékű eszköze, a fényképezés. Leíca-géppel filmre vettük fel az anyagot, e filmeket beszolgáltattuk az Országos Levéltárba, ahol így a távoli s magánember számára nem mindig megközelíthető levéltárakban őrzött darabok fényképmásolatai állanak rendelkezésre. Különösen nagy szolgálatokat tett a filmesítés a Felvidéken, annak még ma is részben megszállt területein eszközölt kutatásoknál. A fílmrevétel valójában az anyagnak igen hatékony konzerválása, mely megmenti az esetleges enyészettől és lehetővé teszi az adatoknak a feldolgozásnál elengedhetetlen összehasonlítását és ellenőrzését. Nagy hálával tartozom érte a Magyar Tudományos Akadémiának, a „Magyarság és Nemzetiség" sorozat szerkesztőinek és hivatali főnökömnek, az Országos Levéltár főigazgatójának, akik segítségükkel munkámat eredményessé tették. E segítség nélkül ilyen széles alapokra fektetett anyaggyűjtés szinte lehetetlen lett volna. Csak hálával emlékezhetem meg arról a jóakaratról, amellyel a gr, Andrássy, hg, Batthyány- Strattmann, gr. Vav, Tornallyay, Kövecsest Lukács, Forgón, Básthy, Szathmáry Király, Farkas, Lossonczy, Héthy és LőkÖs családi levéltárak jelenlegi birtokosai, továbbá a hiteleshelyi és egyházi, valamint a megyei és városi levéltárak hatóságai levéltáraikat előttem a legnagyobb szívességgel megnyitották, sőt értékes helyszíni ismereteiket is rendelkezésemre bocsátották.