Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Juhász Viktor: A városi levéltár selejtezése / 180–193. o.
A VÁROSI LEVÉLTÁR SELEJTEZÉSE 189 évi XXVIII. te, 9. és 13. §-ai mit sem mondanak; jellemző, hogy Székesfehérvárott az iskolaszéki iratokat sohasem szolgáltatták be az önkormányzat törvényhatósági levéltárába, véleményünk szerint azonban a levéltárban meg kellene őrizni az iskolaszéki iktató-kiadó-levelező- és postakönyvet, a tanítók választására vonatkozó jegyzőkönyvet, valamint az azoknak kiadott díj leveleket is, bár az ezekre vonatkozó törzsiratok a városi közigazgatási bízottságnak a levéltárban őrzött iratai között is fellelhetők. Ezeket tehát ne selejtezzük ki, egyrészt azért, hogy a tanerők választásának megtörténte ekként két oldalról is bizonyítható legyen s a vonatkozó adatok feltalálása a jövő kutató számára könnyebbé váljék, másrészt pedig azért, mert hivatalos jegyzőkönyvek sohasem lehetnek selejtezés tárgyai. A városi javadalmi hivatal iratai közül megtartandóknak véljük a termelők nyilvántartását, valamint a termésben lévő szöllők évi hozadékának kimutatását is, egyébként az iratok selejtezésére nézve csak annyit tudunk, hogy a szemleívek kiselejtezése 5 év elmultával történhetik. Véleményünk szerint 10 év multán az iratok kíselejtezhetők; említésre méltó, hogy az 1923. évi XXXIII. te. alapján 1923. október 1. óta a városi önkormányzat kezébe van letéve a fogyasztási adók kezelése, ezért figyeljünk arra, hogy e fontos határidőre, illetőleg a törvény életbeléptetésére vonatkozó okmányok teljesen visszamaradjanak, amiként a múlt időkből is megőriztettek az egykori „accísa" fontosabb okmányai. A járlatkezelői hivatalokra vonatkozólag a 100.000/ 1932. F, M. sz. körrendelet a legújabb jogforrás. E hivatal jegyzőkönyveibe a tulajdonjog átruházását jegyzik be, iktatókönyvébe pedig az újonnan kiadott járiatokat iktatják. A marhaj áriatokat 5 évig őrzik, majd a kir. pénzügyigazgatósághoz kerülnek és ott selejteztetnek ki. Véleményünk szerint a városi levéltár részére megőrzendők lennének a jegyzőkönyvek, az iktató-kiadó- és postakönyvek, a különböző járiatokból pedig a tipikus gyűjteményünk részére egy-egy példány. A katonai ügyek közé soroztainak a 20 évet betöltöttek összeírásának, az állításoknak, a fegyvergyakorlatra és a tényleges katonai szolgálatra behívásoknak, a hadirokkantak, hadiözvegyek- és árvák támogatásának s a karpaszomány viselésére jogosultaknak ügyei, nem különben a felmentésekre és a csapat-átosztásokra vonatkozó ügyek.