Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése III., A számvevőhivatal : harmadik és befejező közlemény / 130–157. o.

146 EMBER GYŐZŐ a helytartótanács rendelkezésére álljon. Ez négyféleképpen történt. Először Írásbeli jelentések (informationes, relatíones), hátiratok (indorsationes), kivonatok (extractus), kimutatások (deductiones), mérlegek (bilances), számfejtések (líquídationes) útján. Másodszor szóbeli jelentésekben, vagy rövid úton adott felvilágosításokban (dilucidationes). Harmadszor üléseken és bizottságokban való személyes részvétel által, Végül negyedszer a láttamozásra átküldött helytartótanácsi kiadványok elintézésével. Az Írásbeli jelentéseket valamelyik helytartótanácsi beadvány elintézéséhez rendelet (decretum), vagy meghagyás (decretatío), olykor csak egyszerű hátirat (indorsatio) kíséretében többnyíre a tanács kérte a számvevőhívataltól. Előfordult azonban az is, hogy a számvevőhivatal fordult írásban a tanácshoz, akár olyan ügyben, amelyet saját hatáskörén belül nem intézhetett el, akár azért, hogy valamit tudomására hozzon. Fontos kérdésekben mindig jelentést szerkesztett, kisebb jelentőségűekben hátírat formájában válaszolt, a tudomásulvétel, vagy feljegyzés céljából átküldött iratokat pedig, kivéve a meghagyásokat, amelyeket mindig visszaküldött, felelet nélkül irattárába helyezte. A jelentések megfogalmazásánál egyöntetűségre, világosságra és rövidségre törekedtek. A fogalmazatokat és a tísztázatokat egyaránt a kettéhajtott iveknek csak egyik oldalára írták. Baloldalra került a kérdéses beadvány rövid tartalmi kivonata, valamint a helytartótanácsi • meghagyás kiállításának és kézhezvételének kelte. Ezután jobb-oldalon a számvevőhívatal véleménye (opínío) következett. Ha a beadvány több különálló pontot tartalmazott, ezeket a baloldalon külön-külön kivonatolták s mindegyik után külön tüntették fel a véleményt, A nem helytartótanácsi meghagyásra készült, ú, n, hivatalos jegyzékeket (notae ex officio) mindig a jobboldalra írták, A külzet jobboldalára felül a jelentés rövid, de a lényeget felölelő tartalmi kivonatát vezette a fogalmazó, alul pedig aláirta nevét és annak a napnak keltét, amikor a fogalmazatot átnézésre benyújtotta. A fogalmazó neve fölé., az illető számvevőtanácsos feljegyezte az átnézés napját, majd ugyancsak aláirta a fogalmazatot, amelyet a számvevőknek adott tovább, Ezek már nem a külzeten, hanem a vélemény végén jelezték aláírásukkal, hogy a kiadáshoz hozzájárultak, egyben feltüntették azt a napi keltet is,