Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A levéltár válsága / 7–18. o.
12 SZABÓ ISTVÁN maguk után vissza. Akkor, amikor a levéltári intézmények az újkori bürokrácia növekvő írattömbjeivel szembekerültek, szükségszerűen meg kellett születnie a provenieneia elvének s ennek uralkodó paranccsá kellett lennie akkor, amikor a modern bürokrácia további óriási tömegei nehezedtek reá a tudományos műhelyek feladatát végző levéltári intézményekre. Az összetorlódó nagy anyagnak azt az aprólékos és utóbb kifejezetten tudományos szempontokat követő feltagolását és új segédkönyvekkel való ellátását ugyanis, amelyet az első megtorpanás óta többnyire még a regisztratúrákban, majd a levéltárakban végeztek, nem lehetett folytatni, A tartalmi tagoltság ma a kutatást sok esetben tagadhatatlanul megkönnyíti, a modern anyagot így átrendezni azonban — egyszerűen elképzelhetetlen feladat. A proveníencía-elvben tehát mintegy a szükség törvénye szerint védő fegyver jelentkezett a levéltárakra zúduló új irattömegekkel szemben s alkalmazása annál jogosultabb, mivel a regisztratúrák rendszere is fokozatosan fejlődött és tökéletesedett, méltónak mutatkozván a megmaradásra, A nagy íratáramlásnak elsődleges és szemmel is lemérhető eredménye az, hogy térfogatra az új anyag az ú, n. „régi" anyaghoz viszonyítva egyre jelentékenyebb s hovatovább azt túl is szárnyaló lesz s az ismeretlen, aki végigjárja e levéltárak raktárfolyosóít, meglepetve — s talán csalódva is — jön reá, hogy a modern levéltárépületek napfényes raktárait több-kevesebb mértékben közelmúltból származó faszcikulusok töltik meg, közöttük a távoli századoknak a levéltár szempontjából oly reprezentatív okleveles emlékei már csak süllyedő kis szigetnek tűnvén fel. Néhány adat a sorok írójához legközelebb eső magyar országos levéltárról e megállapítást élénken illusztrálhatja. A levéltárt az 1914—18. években építették s az épület a legmodernebb levéltári épületek közé tartozott elkészültekor. Raktáraínak befogadóképessége 30,000 állványméterre rúg, az állványok mélysége 42 cm. A levéltárban elhelyezett 80,000 darab középkori (1526-íg) oklevél külön vaslemez dobozokban a 30.000 méterből mindössze kb, 400 állványmétert kíván, míg a történeti Magyarország összes államszerveínek levéltári anyaga az 1867. évig, amikor az osztrák-magyar kiegyezéssel véglegesen bevezettetett a miniszteriális kormányrendszer, kb. 20,000 állványméteren sorakozik fel. Hogy az utóbbival szemben is mit jelent a modern anyag, elég arra hivatkozni, hogy