Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: A magyar kamara selejtezéseinek története / 84–129. o.

A MAGYAR KAMARA SELEJTEZÉSEINEK TÖRTÉNETE 103 vonatkozásában a legmagasabb engedélyre és magas ren­deletre történő eredeti gyökeres szerződések, mindazok, amelyek a plébániák, segédpapságok, helyi káplánságok alapítására és javadalmazására fordított segélypénzekre, plébánia, templomok és iskolaház építésére, a templom­szolga, orgonista és tanító évi támogatására, egyházi és iskolai kellékekre szánt évi általány összegekre vonatkoz­nak; továbbá az állandó kegyes alapítványokról szóló ok' levelek. A harmincad-, út-, állat-, híd- és átkelési tarifák, kör­rendeletek, különféle hivatali kezelések, pénz-, anyag- és építésszámadási utasítások, amennyiben nyomtatásban meg­jelentek, egy példányban, a kéziratosak eredetiben. Ha­sonlóképen az építési elszámolásokhoz csatolt építkezési tervek és mindenekelőtt az összes költségvetések, Ezt az íratcsoportot tehát bizonytalan időre kiemelték a selejtezési kötelezettség alól és csak a számadásokhoz mellékelt többi akták eltávolítását és megsemmisítését tar­tották megengedhetőnek, Ilyenek voltak pl, a nyugtatvá­nyok, amelyek megtörtént fizetésekre, nyugdíjakra, pót­díjakra, ál talány jutalmakra, jutalomdíjakra, végkielégí­tésre, gyászkíséretre, halotti negyedletre, halotti havifize­tésre, egyezményekre, segélypénzekre, kegyes segélydí­jakra, ipari kivonatokra, napidíjasokra, napszámosbérekre, különféle havi és negyedévi kivonatokra, nélkülözhető és használaton kívül álló nyomdai munkakészletekre, közön­séges illeték-, szállítás-költségekre vonatkoznak. Ezek a felsorolt iratok, minthogy belőlük 32 év leforgása után jogi úton semmit érvényesíteni nem lehet, minden aggodalom nélkül kerültek selejtezésre és egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy a kincstárt e miatt a legkisebb károsodás érte volna. Az így nyert selejtes papírosanyagot különbözőképen értékesítették. Papírmalmokba szállították, hogy hivatalos használatra táblapapírost állítsanak elő belőle, megtörtént, hogy pénzért eladták vagy felsőbb rendelkezésre a katona­ságnak engedték át töltény készítésére. 40 Ez a selejtezési eljárás, amely gondos mérlegeléssel állapította meg, hogy milyen természetű iratok semmisít­hetők meg és milyenek nem, a szétválasztáshoz a kincstár érdekeinek érvényesülését, a jogi alapot tekintette irány­adónak. Ebből a szempontból maradéktalanul megfelelt w U. o".

Next

/
Oldalképek
Tartalom