Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Varga Endre: A proveniencia elve / 14–44. o.

A PROVENIENCIA ELVE 35 szokásos helytelen, kíméletlen selejtezések áldozatául esik. Legsérelmesebb pontja végül az ilyen tárgyszerínti átrendezésnek az, hogy az iratok csoportosítását meghatározó nézőpont idővel fontosságát elveszítheti — esetleg még a többnyire igen hosszadalmas rendezés befejezése előtt — s akkor a mimika abbamarad, csonka torzókat hozva létre, vagy, ha már végrehajtatott, értelmetlen, haszonnélkülí rendszert eredményez, bizonyságául annak, hogy semmiféle emberi elme nem láthatja előre azokat a szempontokat, melyekből egy későbbi kor a levéltár anyagát felhasználni kívánja. Különösen észlelhetők e tanulságok a XIX, században nagy idő és erőpocsékolással folyt, fentebb említett tárgyszerínti rendezések (átrendezések) között azoknál, melyek a kor tudományos érdeklődésének irányait választották alapul s melyek, mint fentebb szintén érintettük, a mai tudományos igényeknek egyáltalában meg nem felelő, ma már sokszor igen primitíven ható írattömegeket produkáltak.

34 Bizonyára elsősorban az ilyen szisztémák szerint rendezett anyagban szerzett tapasztalatok érlelték meg Müller, Feith és Fruin azon határozott felfogását, hogy a régi rendhez való teljes ragaszkodás az egyetlen helyes, egyetlen lehetséges általános rendezési alapelv, melynek elfogadása, mint magukat félreérthetetlenül kifejezték, nem előszeretet kérdése, hanem kényszer.

35 A „Handleíding" szövege többször elárulja — ez különben a proveniencía elvének az eddigiekben végigkísért története alapján amúgy is kézenfekvő — hogy a szerzők főleg a tárgyszerinti rendezéssel szemben kívánták a provenienciaszerű rendezési felfogás helyesebb voltát kimutatni s amikor a proveniencía elve alkalmazásának szabályait rendszerbe foglalták, azt különösen a tárgyi elvvel szemben akarták biztosítani. A „Handleíding" organikus levéltárszemlélete (az egész munkán végigvonuló uralkodó gondolat)

36 s a benne 34 A tárgyi elv szerinti rendezésekről a fenti két kikezdésben előadottakhoz felhasználtattak: Herzog i. h, (A m. kamari levéltár története. Lev. Közi.) VI- (1928,) 38—40.; Muller, Feith, Fruin í. m. 26—28, stb, 1.; Casanova i, m. 210—211. 1, (Casanova szerint a tárgyi elv — metodo per materié — mesterséges, ingatag, elégtelen stb. „valóságos csapás": i. h.) 35 Ld. i. m. 29. 1, 36 A levéltár korábbi (franciás) racionális, ül. praktikus felfogása helyére lépett organikus levéltár-szemlélet a munka számos helyén élénken visszatükröződik, (Ld. 4—5., 7. stb. 1.) Levéltári Közlemények 3