Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Wellmann Imre: A zürichi nemzetközi történettudományi kongresszus / 319–323. o.

SZEMLE A zürichi nemzetközi történettudományi kongresszus. Öt évvel a varsói nemzetközi történettudományi kongresszus után ezídén Zürichben gyűltek össze a világ minden részéből a história-írás képviselői, Dél-Afrikától Kanadáig és Afganisztántól Chiléig szinte minden valamirevaló ország (közülük csak Japánt és Szovjet-Oroszországot véve ki), még a háborúskodó Spanyolország és Kína is elküldte képviselőit a svájci városba, ahol, a Technische Hochschule hatalmas épületében, a Comíté International des Sciences Historiques nemzetközi és svájci előkészítő bizottságának rendezésében, Harold Temperley Cambridge! professzor elnöklete alatt 1938 augusztus 28-ától szép-, tember 3-áíg folytak a VIII. nemzetközi történettudományi kongresszus előadásai. A nemzetközi tudományos világ nagy érdeklődésére jellemző, hogy összesen közel 1200-an jelentették be részvételüket, tudósok, érdeklődők és családtagok együttvéve; köztük a vendéglátó svájciak mellett legnagyobb számban németek (180), franciák (110), lengyelek (97), olaszok (96), angolok (83), De a valóságos érdeklődést, a tudományos erőviszonyokat a bejelentett részvevők számánál sokkal hívebben jellemzi az, hogy a meghirdetett 325 előadásból hányat tartottak a különféle nemzetek fiai, Ebből a szemszögből tekintve már korántsem a németeké a hegemónia: elől a franciák jártak 63 előadással, utánuk az olaszok (41) és a lengyelek (33), s csak azután a svájciak (23), németek (23) és angolok (22). Magyarország helyzete, a bejelentett részvevők számát tekintve, az utódállamokéhoz képest nem volt valami kedvező: 45 csehvel, 44 oláhval (és 7 jugoszlávval) csak 36-ot tudott szembeállítani; ez az arány mutatja, hogy nem szabad sajnálnunk az áldozatot, ha nemzetközi tudományos fórumok előtt kellő súllyal kívánjuk hallatni szavunkat. De ha az előadásokat nézzük, elmondhatjuk, hogy Magyarország már számszerűleg is jól megállta helyét: 19 cseh, 15 oláh és 4 jugoszláv előadással szemben magyar részről 21-et jelentettek be s ebből 17-et meg is tartottak. Nem a mi feladatunk jellemezni a zürichi kongresszus célkitűzéseit, méltatni eredményeit a történettudomány fejlődése szempontjából, lemérni jelentőségét, Itt a kongresszusnak csak azokról a munkálatairól óhajtunk röviden beszámolni, melyek a levéltárost közelről érdeklik. Mert a levéltárügy néhány fon-