Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Glaser Lajos: Scherer Ferenc: Gyula város története. Budapest, 1938. Gyula város oklevéltára (1313–1800) . Szerkesztette Veress Endre. Budapest, 1938. / 316–318. o.

IRODALOM 317 Icákkal, köztük a maga monográfiája történetével is foglalkozik. Ezután megkísérli a város alapításának korát meghatározni. A tatárjárás után alapított Gyulamonostorában látja a város ősét, amelyet Károly Róbert uradalmi székhellyé tesz és kiváltságadományaival városi sorba emel. Vázolja az uradalom és vele együtt a vár történetét a Losoncziak (1387—1403), Marótiak (1403—1476), Corvin János (1482—1507) és végül Brandenburgi György őrgróf alatt. Külön ki kell emelnünk e>z uradalom és a középkori város művelődéstörténeti viszonyainak sikerült rajzát. Szapolyai János birtoklása (1530—1551) után Ferdinándhoz pártol át a vár. A török már a Marosnál van, Gyula fontos végvárrá lesz. A végvári élet és viszonyok részletes leírása után a város eleste (1566) és törökkori története játszódik le előttünk. A visszafoglalás (1695) után egy időre rácokkal rakják meg a várost, de már 1715-ben megkezdődik a magyarság betelepedése, amely mellé az új tulajdonos, Harruckern, németeket telepít. Mindkét népcsoport külön községi szervezetet nyer és a város így kettéválik, (Magyar- és Németgyula.) A betelepítéstől a szabadságharcig a két ikerváros története a mezőgazdasági berendezkedés, vízszabályozás, útépítés, városfejlesztés és kulturális fejlődés jegyében játszódik le, amiket a művelődéstörténeti érzékkel bíró szerző szemléltetően rajzol. A második kötetben a negyvennyolcas események és a szabadságharc gyulai vonatkozásait ismerteti a szerző, majd az abszolutizmus reformjaira és hatásukra tér át. Mindezek azonban jóformán csak a hátteret adják a város szempontjából oly fontos küzdelemnek, amely az ikervárosok egyesítéséért és a rendezett tanácsért folyik. Hosszas huza-vona után 1857-ben végre létrejön az egyesítés, 1873-ban pedig véglegesen rendezett-tanácsúvá alakul a város, Az utolsó hatvan év gazdasági, kulturális és városrendezési fejlődését minden fontossága mellett is túl terjedelmesen írja le Sch, Itt már erősen érezhető a munkán, hogy szerzője benne élt a korban, ismerte az irányító személyeket és nem tudta függetleníteni magát környezetétől. A Trianon okozta gazdasági helyzet, amelynek ismertetése a gazdasági hátterétől majd teljesen megfosztott határszéli városnál felettébb tanulságos lett volna, részletesebb fejtegetést kívánt volna meg. Mindezek azonban nem oly jelentős hibák, hogy a város története iránt érdeklődő laikus, sőt a szintézishez részletadatokat kereső történetíró is ne forgathatná haszonnal a hatalmas (különösen helybeli) levéltári anyagon felépülő és nagy irodalom felhasználásával készült munkát. Az oklevéltár — Veress Endre munkája — 789 gyulai vonatkozású oklevelet, oklevélkivonatot és regesztát tartalmaz a bécsi Staats- és Hofkammerarchiv, a müncheni Staatsarchiv, valamint a velencei levéltár, az Országos Levéltár, a Hadilevéltár és a M. Tud, Akadémia levéltárának anyagából, de sok