Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Glaser Lajos: Scherer Ferenc: Gyula város története. Budapest, 1938. Gyula város oklevéltára (1313–1800) . Szerkesztette Veress Endre. Budapest, 1938. / 316–318. o.

316 IRODALOM láríából kerültek ki, jóval megelőzve a magyarnyelvű írásbelid ség kialakulását. Az emlékek nyelve, nem számítva néhány világosan elkülöníthető lengyel oklevelet, kizárólag a cseh irodalmi nyelv, melyen a helyi tót dialektus itt-ott átszüremkedik. Ez a cseh irodalmi nyelv uralkodik a régi tót vallásos irodalomban is és kizárólagos uralma csak Bernolák és Stúr fellépésével szűnik meg, A kiadónak a címben is megnyilatkozó óvatos fogalmazásában tehát a ,,nemzeti" szó alatt a cseh nyelvet kell értenünk. A közlő lelkiismeretességére vall, hogy ahol csak tehette, a kiadás alapjául az eredeti emléket vagy annak fényképmásolatát vette. A nyelvész talán szívesebben látta volna a betűhív közlést, a történész számára azonban könnyebbséget jelent a modern helyesírásra való átírás, melyet Chaloupeck követ. A kötethez csatolt függelékben (173—186 1.) kiadásra kerültek azok a nemzeti nyelvű oklevelek is, melyeknek dátuma középkori ugyan (így néhány Árpád-kori dátumú is),, de amelyekről bizonyos, hogy vagy régi latin oklevelek későbbi fordításai, vagy egyáltalán hamisítványok. Rövid latin összefoglalás, pontos latin regesta, a kiállítás és eredet helyeinek jegyzéke, részletes hely-, személy- és tárgymutató, valamint 24 szépen sikerült reprodukció egészíti ki az igen tetsze^ tös kiállítású kiadványt. Az oklevéltár kíegészítőköteteként jelent meg V. Vázny feldolgozásában a Glossarium Bohemoslavicum, azaz a fenti kötetben közzétett oklevelek nyelvanyagának szótára. A bevezetésben az egyes oklevelek részletes nyelvi elemzését kapjuk, a szótár azonban nem terjeszkedik ki minden részletre, hanem az idézett példák megválogatásában mértéket tartva inkább az érdekességeket tartja számon s a fősúlyt a régi cseh terminus technicus-ok bemutatására helyezi. Az idézeteket eredeti helyesírásban közli. Mindkét munkában a történész és nyelvész egyaránt becses adatokat találhat, Hadrovícs László. Scherer Ferenc; Gyula város története. Budapest, 1938. 2 kötet,478 és 469 1. — Gyula város oklevéltára (1313—1800) Szerkesztette Dr. Veress Endre. Budapest, 1938. 500 1. Mindkét mű 4°, számos képpel és térképpel. — Szerencsésen választotta meg a nagymultú békési város monográfiájának íróját, mert Sch. nemcsak historikus (Márki Sándor tanítványa), hanem mint a Columbia Textilipar R. T. gyulai telepének vezetője a gazdasági életet is ismeri. Ennek köszönhető, hogy munkája az országos események helyi hatásainak szokásos vizsgálata és a monográfiák szokványos történelmi helyrajza mellett tanulságos művelődéstörténeti fejtegetésekben is bővelkedik. Bevezetésében általában a várost érintő történelmi mun-