Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török levéltárügy / 20–47. o.
A TÖRÖK LEVÉLTÁRÜGY 43 Az anyag megismerése végett a zacskók egyenként felbontattak s a belőlük előkerülő iratok röviden vizsgálat alá vétettek. Ez egyes zacskóknál könnyebb munka volt, másoknál nehezebb; ha a zacskókból egy tárgykörre, vagy egynéhány kapcsolatos ügyre vonatkozó iratok kerültek elő s ezek tárgya történetesen a zacskó feliratával is megegyezett, ezeket könnyű volt a korábbi nagy egységben összefoglalva egybenhagyní; az ilyen iratcsomók (még nem fasciculusok, hanem csak vaskosabb ügyiratok) ideiglenes számmal elláttatván elhelyeztettek s róluk egyenként néhány mutató-cédula készült (pl. N. hercegnő X. helyen Y, építész által kösköt építtet): nagyon vegyes tartalmú — különböző időpontokból vegyes tárgyakra vonatkozó — iratoknál ez a müvelet már jóval több munkát és gondot igényelt. Ha a zacskókon érdemleges felirat találtatott, akkor a zacskó az irattal együtt — most már tömbökben, fascículusban — helyeztetett el. A zacskók jó felerészének iratai az 1937. év első fele folyamán a fenti módon megállapíttattak és cédulákon jegyzékbe vétettek. A még át nem vett iratoknak hasonló konstatálása és mutatózása után következnék az a feladat, hogy az íratok az őket létrehozó forrás (hivatal, ügyosztály) szerint csoportosíttassanak s így külsőleg is kialakuljon az a szervi egység, amely az íratok között egykor fennállt, Ha ez a munka, a rendezés második fázisa sikerrel befejezéshez jut, akkor jelentékeny íratsorozatok, helyenként hézag nélkül megmaradt, összefüggő levéltárak fognak előállni, ahogy már most becsülni lehet, polcra rakva mintegy 200 folyóméter mennyiségben, többnyire olyan hivatalok irattermése, amelyek egykor a Topkapu szeraj területén működtek s az udvari életet adminisztrálták (szultáni magánpénztár, udvari kincstár, palotai raktárak, a kizlar agaszi-hoz kapcsolódó vakf-kezelőség, a szeraj területén működő testületek hatóságai stb). Az iratoknak hivatalok szerint leendő csoportosításához vezérfonalul itt is a könyvalakú anyag, a defterek sorozatai fognak szolgálni (előkerült vagy 4000 kisebb-nagyobb defter). IV. Az Isztanbulban őrzött kormányhatósági íratok menyny is égét — a múlt század végéig, hozzávetőleg a nyolcvanas évekig — meghatározni becslésszerűen is nehéz. A hivatalos jelentések 15,000 métermázsáról szólnak, ami egy-